2015. április 16., csütörtök

Édes hét éves! :o)



 "KÍVÁNOK NEKED...

Mosolyokat, amikor bánatos vagy,
Szivárványt, hogy a felhőkben járhass,
Nevetést, ami ajkadat simogatja,
Gyengéd ölelést,
Amikor lelked elhagyatott,
Barátokat, akik felvidítanak,
Szépséget szemeidnek,
Hogy sokat lássanak,
Önbizalmat, ha kétségek gyötörnek,
Hitet, melyben teljes az élet,
Barátságot, hogy megismerd magad,

Kívánok Neked nagyon boldog születésnapot!


2015. április 11., szombat

Innen szép nyerni...a fotók tanulsága szerint a lányaim szerepet cseréltek..



Szóval kedveseim azt hiszem, hogy valaki nagyon próbára akar tenni, meg valószínűleg oltári nagy bűnöm lehet, ha ennyit kell vezekelni. Tudtuk ám még továbbfejleszteni a virulenciánkat, mert nehogy már pont ezt ne kapja el a kicsi a nagytól. De-de. Szóval keddtől nonstop nővéri szolgálatot látok el családunk valamennyi tagja iránt. A percenkénti anyázások közepette, igen ide beletartozik, a gyermekeim anyázása, az anyám anyázása és valljuk be csöppet sem nőiesen de az én anyázásom is, szigorúan dörmögve. Kint végre hét ágra süt a nap, de mi továbbra is bent aszalódunk, egymás egyre gyengülő idegzetére menve. Egyrészt ha van két lánya az embernek, egy órán belül szigorúan FELVÁLTVA! szomjasak, lázasak, folyik az orruk, fáj a fülük, ezt vagy amazt a mesét szeretnék nézni soha nem ugyanazt, alszanak el és ébrednek visítva, hagyják el a lázmérőt,vagy dugják nem rendeltetésszerű helyre,  hányják/or fossák ki a gyógyszert. Éjjel csakis rajtam tudtak aludni, persze én csakis középen, két oldalról fűtve. A váltott műszak természetesen az éjszakai ellátása is vonatkozik, gondolom kicsit nézhetett a szomszéd, amikor hajnal kettőkor nálunk felzúgott az (orr)porszívó. Természetesen a kis hölgyek nem akartak enni sem, vagy ha mégis, ketten négyfélét, amikor pedig eléjük raktam még sem kellett. A cseresznye az ajándék fagyink tetején az volt, hogy nekem meg a fogam gyulladt be, így két lázcsillapítás között beugrottam egy laza gyökérkezelésre. Természetesen tündéri házi dokinénink is megjegyezte, hogy nem tudja mi van, mert máskor hónapokig nem lát, most meg már be sem kell jelentkeznünk. Pénteken közölte, amikor Szonját félgyógyultnak, Kirát meg szövődményesnek billogozta, hogy mondjam akkor most neki, hogy szeretem, nem kell ennyit ide járni. :) Szoni hétfőn már mehetne suliba, ha nem lenne szünnap, azért ez nem kicsi mázli, hogy március 19. óta nem jár suliba, az első napja meg rögtön tanításmentes, fetrengve hahotázott, mondjuk a bepótolandó tananyag láttán elmúlt a röhögőgörcse, de annyira nem hatotta meg a dolog, kisujjból kirázta, inkább nekem hat már izomstimulálóként Móra Zengő abc-je. Summa summarum tele van a nemlétező férfi nemiszervem...soha többet nem teszek ilyen kijelentést, hogy de jó lenne nem dolgozni egy kicsit, mert itt a kicsi kijelentésemet furcsán értelmezték az égiek. Kira éppen most kérdezte, hogy nyáron kimehet-e már az udvarra, asszem' smasszer is lettem.
Legközelebb csupa derűvel,  láz, pzs és bacimentes poszttal jövök..addig meg citromfűteázom.

2015. április 4., szombat

Tavaszi szünet


Bakker én annyira utálom már, hogy nonstop sirámolásban vagyok itt a blogon, de remélem, hogy mint a magyar büntetés végrehajtásban, ez volt a harmadik csapás és hamarosan Húsvét lévén itt a feltámadás is. Annyi mindent elterveztünk a szünetre, de úgy jártunk, mint Petőfi, füstbe ment az egész. Bundi hétfőn ment el itthonról 4 hónap itthon lét után, ráadásul jó messzire Svédországba. Kicsit szerettem volna ha a lányok nagyobb döccenő nélkül veszik az átállást, de sajnos nem jött össze. Mindkettő beteg, köhög, Szonja ezt lázzal is megspékelte, úgyhogy ma már kivittem az ügyeletre a kolléganőmhöz, ismerős doktorbácsi volt, aki nagylány lévén tablettát írt fel neki, naná, hogy sikeresen nem tudta lenyelni, majd mégis sikerült de kihányta. Pavlovi reflexként ez annyira rögzült benne, hogy a már régen használt és bevált lázcsillapító tbl is visszaköszönt. Holnap reggelre a nyúl ajándékaként előrevetítettem neki egy segglyukasztást ha folytatódik ez a tendencia. Az éjszakát effektíve mesenézéssel töltöttük, a délután tojásfestéssel és gyógyító jelleggel jött a nyúl is hozzánk már idejekorán, igaz logisztikailag most nem a gyepen, hanem a lakásban rakta le tojásait. A nyúl dolgot egyébként kicsit bebuktam ugyanis gyermekeim közölték, hogy honnan a pitliből tudja a nyúl a ruhaméretüket és a kedvenc mesefiguráikat amikor ők nem is írtak neki levelet, mint a Mikulásnak. Ezen oknál fogva azt hiszem a nyulas legenda kihalóban lesz kis családunkban. A hitbéli háttérről beszéltem nekik, mellékelve fotókat, ekkor bukkantam rá egy elgondolkodtató okfejtésre, miszerint a Húsvét nem a nyúl, hanem a bárány ünnepe és valóban, mennyire elfelejtjük ezt. Hétfőn várjuk a locsolókat, remélve, hogy addigra már Szoni is vendégváró állapotba kerül és nem megyünk át hányós buliba. A betegség ellenére jó most itthon, melóban most értem el a toleranciahatárom legeslegtetejét és szünetet rendeltem el magamnak. 

Nektek Áldott Ünnepet, sok piros tojást, locsolkodót kinek-kinek igénye szerint.

Juhász Gyula: Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!