2016. június 14., kedd

Cserfes hatéves :)

Nézem, ahogy kinyílik, mint egy napraforgó a nap felé, hiszem, hogy a Jó Isten eső utáni szivárványként küldte nekem, kiskirálylány, akinek néha a fiús mivolta miatt kissé félrebillen a koronája. Igazi nagy dumás, hol van már az az időszak, amikor majd két éves koráig csak mutogatott és ööözött. Hihetetlen humorérzéke van. Éppen tegnap történt, hogy nagymamival sétáltunk, lassan andalogva, ő meg már a 15. kört seperte végig a kétkerekűn (két nap alatt tanult meg rajta) amikor is nyeglén odavetette, mi az vörös szőnyeget ne terítsek elétek, úgy vonultok. A favoritom mégis az a válasz amikor felhívtam a figyelmét a fogmosásra, amit szeret elodázni: Miért a tictac nem elég? Gyermeki, mindent és mindenkit ölelő báj van benne, igazi csaj, akinek szájfény kell egy fotó előtt és fiús vadócság, amikor éppen egy focimeccsen küzd. Csupa kék-zöld a lába mindig, de szigorúan csak nylonharisnyába bújtatja. Ki van akadva, hogy minden fiú szerelmes belé, közben meg belepirul, ha meglátja a választottját. Az oviscsoport nagyágyúja, akinek mindenki keresi a kegyeit. Igen nem is oly  régen  testvérpár ovistársai szó szerint ölre mentek a őkelme kegyeiért, sőt alvásidőben ahogy ő mondja maciztak  (smaciztak). Bonca szerelméverl szakított (wtf), a kicsi fiú  úgy zokogott alig tudtuk megvigasztalni, persze a barátság megmaradt, de nincs több szájrapuszi. (Mi lesz 10 év múlva, te jószagú málnabokor)Igazi kis életigenlő, ember feletti memóriával, pár napja vettem észre, hogy a 3x látott mesét komplett szereplőgárdailag, szóról-szóra szinkronizálja. Ő az aki a szülinapjára pónihadsereget és lego ninjagos tortát kér. Ő a mi kicsink, akit észre se vettük és felnőtt hozzánk, Igazi kis riszakirálynő, aki kökeményen érdekérvényesít a 20cm-el magasabb és 20kg-al nehezebb nővérével szemben és mondanom sem kell ő nyeri a csatákat. Kira, ahogy a neve is mondja, Isten ajándéka, ami  vele kapcsolatban 1000x igaz. A szülinapi kívánsága az volt, hogy kaphasson az oviban is tortát,(náluk nem engedik) mert sok kis társa még nem evett. Aznap reggel mondtam neki sajnos nem lehet, meg a rágcsát is elfelejtettük. Az óvónénik csak annyit mondtak, hogy lesz valami meglepetés. A kis cserfesnek elállt a szava :) Jó vele és mellette lenni, érezni a pozitív  kisugárzását, a szeretetet, amit mindenki felé áraszt. Maradjon meg nagyon sokáig ilyennek, a  mi vadóc királylányunknak.






Fociguru az aranyérmével :)





2016. június 10., péntek

Hatéves :)



Mesélsz... és én hallgatlak. Boldogan. Mert ez a mese csodálatos. Mert ez a mese igaz. Mert ez a mese kettőnké. Mert ebben a mesében mindent meghallok. Mindent, amit szavakkal nem mondasz el. Mindent, ami a szavakon túl van. És én hallom ezt a mesét. A legszebbet. Amit a szemeiddel mesélsz. Amit a szemeimmel hallgatok.
Kettőnk csendjében.

2016. június 9., csütörtök

Falunap :)

Jó-jó, a mi falunk tulajdonképpen egy város Gömör szívében, de azért na, mindig mindenki mindenkiről tud mindent, még azt is aminek semmi valóságtartalma nincs. :) Idén már nagykorú lett a mi fesztiválunk, ezen oknál fogva nosztalgiázhatok egy kicsit. Tisztán emlékszem az elsőre, ahol gyakorlatilag 3 napon át mértem a vérnyomást és a vércukorszintet, hááát mit mondjak, tudna az ember tartalmasabb időtöltést is. Aztán minden évben főztünk is, ergó eljött pár év a krumplipucolásból. Aztán már nagy pocakokkal fesztiváloztam, tisztán emlékszem, a "Bundi menj vissza azért a kürtőskalácsért, mert meghalok érzésre is." Emlékszem amikor Szonja szerepelt a színpadon, lámpakélnt, teljes lámpalázban. Sőt Hupikékként is döngette a deszkákat, továbbmegyek még táncoló talp is volt pörgős népviseletben. Az ide







in a nagykorún pedig már csak ámultam-bámultam, hogy a kisebbikem riszál a nagyszínpadon.  Elrohantak az évek, velük már más ez a fesztivál is, nekem nem jutott volna eszembe, görényt hazacsórelni, zsebpénzből fekve dodgemezni, fagyit koldulni, elszállt lufi után sírni sem. Pörgés volt kérem szépen a javából. Új értelmet nyert a fesztiválozás is....mint maga az életünk :)