Hallo(ween)

Persze, hogy tudom, hogy kis hazánkban Mindenszentek van, de valljuk be óriási buli még ha koppintottuk is Ámerikából. Sokáig azt hittem ez csak a gyerekeknek nagy buli, de be kell valljam tévedtem. Szonjának minden vágya, hogy egyszer "csokit vagy csalunkkal" járja végig a szomszédságot, azt hiszem ezt azért előre kell majd egyeztetnem velünk. Szóval igen, mi csípjük a tökfaragást, meg a rémséges bulikat. Az idén sikerült akkora tököket beszereznem a kedvenc zöldségesünkben, hogy félúton cipelve szó szerint azt gondoltam, hogy a tököm tele van a tököléssel. Aztán persze amikor a két csipot boldog arcát látom, ez rögtön a feledés ködébe vész. Szonja már teljesen önállóan hozta létre a szelleműzőjét, Kira kisebb-nagyobb segítséggel, bár kétbalkezes anyja lehet inkább volt hátráltatója. 

A szomszéd faluban van ám egy fantasztikus kis közösség és én már nagyon régen nem poénkodom azzal, hogyan lehet hat libát hét felé terelné, avagy az elágazásnál balra. Hét egy szuper kis község, mindig szeretek itt lenni, akár a tóparton üldögélve, akár sétálni, akár az általuk szervezett programokon, Itt valahogy mindig érzem, hogy igazi vendégszeretet vesz körül. Szombaton partit rendeztek, igazi rémeset. Arra gondoltam barinővel kilépünk ebéd után, aztán 1-2 óra és jövünk haza. Odaérve már a szemünk-szánk elállt a díszítéstől, a készüléstől. Isteni rémsütik és rémitalok, arcfestés, játékok, Kira roppant merész zombi álarcot kért, Szonja pedig a cukiságfaktort akasztotta ki cicamaszkban. Rengeteg játékot találtak ki a törpéknek, volt denevérkeresés, denevérkészítés, különféle táncok, ügyességi vetélkedők. 

Szépen lassan ránk is sötétedett, de kedve senkinek se volt hazajönni, Kezdetét vette a diszkó, ahol már kezdtem úgy érezni magam, mint a régi szép időkben amikor anyai felügyelet mellet bálozhattak a lányok. Némi gixer akkor csúszott a gépezetbe, amikor bejelentettek még egy meglepetést. Hááát igen, füstgép, félhomály és halálhörgés közepette megjelent egy majd két méteres rém. Kira gyakorlatilag sokot kapott és nettó 1mp alatt landolt az ölemben zokogva. Jelzem ez a fellépés bármelyik S. King műben megállta volna a helyét. 

Kira ezzel a momentummal lezártnak tartotta a bulit és a szó egyáltalán nem játéki mivoltában rettegett. Szonjának sem tűnt őszintének a mosolya.  Az sem hatotta meg legkisebbikünket, hogy a rém heves popsiriszába kezdett a parkett közepén, oda sem nézett. Azt sem tartotta mókásnak, hogy anyja mögé állt be a pacák. Egyetlen esélyünk volt, le kellett lepleznünk a rémet. Onnantól kezdve ő rettegett :) Le nem szakadtak róla a kölykök, a legviccesebb az volt, amikor Szonja megkérte, hogy vonatozzanak már. A közös pózolós fotókat már meg sem említem. Azt hiszem tényleg ez volt az év bulija, kedves emberek, végtelen röhögések, rémségek kicsiny szigete.....Jham, este 10-re értünk haza :)

Programajánló :)

Oké-oké tudom kicsit gáz leszek, hogy egy augusztusi programot ajánlok a lemaradásom miatt, de hát jövőre is lesz augusztus nem? De! Szóval kicsiny városkámtól nem is olyan messzire van egy kicsit nagyobb város, Kazincbarcika. Mi már csak Kazincbarcelónának hívjuk, gyakran járunk oda a szuperjátszóra és minden év augusztusának nagy részét itt töltjük közvetlenül Lelle után. Szóval ez a kis város kitalálta pár éve, hogy színezzék újra, na nem a Magnáék, hanem a vársólakók, Ebből lett a Kolorcity, egy igazán színes város, színes fesztiválja. Ezt akarom most ajánlgatni nektek, esetlegesen kettős  haszonnal, jöhettek hozzánk is egy habos kávéra, sütire a nagy diófa árnyékában. Mivel lehet a két szép szememért nem jönnétek, akkor sorolom mi van itt, ami máshol sehol. Olyan módon megalkotott színes emeletes házak, amitől tátva marad az ember szája, van amelyik könyvespolc, de láthatsz hangyászt vadászni, sportautókat, de nem lőném le az összes poént, fedezzétek fel ti magatok. A másik, hogy itt van Magyarország legszebb körforgalma, a színes unikornissal, de a lányaim sikítva csodálkoznak rá még mindig a sokszor látott óriásgombára. A fáknak itt kötött pulcsijaik vannak, überelném ezt egy  gumiabroncs állatkerttel a tóparton, ahol biza csónakázni is lehet. Ha ez még mindig nem lenne elég, van színes esernyőrengeteg, színes szökőkutak, aszfaltból előbukkanó kígyó, naná, hogy színes és óriássárkány is. A legújabb szenzáció, amit még mi sem láttunk a kupakokból épített járda és tér, de eskü első utam oda fog vezetni, mihelyst túlleszek bicebócaságomon, Szóval gyertek-gyertek a szivárványszínű városba és nem fog az arcotokról lehervadni a mosoly az tuti :)

Lazulok

Voltunk páran :)

Meglepi Nekik, mert megérdemlik

Amíg folyamatosan emberek között voltam a munkahelyemen és napjaim nagy részét nem papírrengetegben  töltöttem, akkor a lazulás azt jelentette, hogy elmerültem a kád habjaiban egy jó könyvvel és legalább 5x engedtem rá forró vizet. Nem mondom, hogy nagyon csendes lenne az életem a két prücsökkel, mert csend akkor leledzik otthonunkban, ha már (úgy a 14. menet tájékán) kiüti őket álommanó. Melóban is sikerült azért kliensek közé keverednem, naná, hogy azok közé, akiket senki nem vállal el, mert nem bírja lelkileg. Éberkóma, autizmus, down szindróma, mindegyik legsúlyosabb foka. Hazudnék ha azt mondanám nem szakad meg olykor a szívem, hazudnék akkor is ha azt mondanám a velem egy korú általam még teljesen egészségesnek ismert, most kisgyerek állapotban lévő éberkómás ismerősöm első látogatása után a torokgombóc érzése, kifelé háttal a kapunak, utcákon át folyó könnyeimmel és miértjeimmel volt tele az intézetig. Mert bár végig viccelődöm, mosolygok és teszem a dolgom, de nem lehet nem belegondolni a megváltozhatatlanba és dacolni mindennel, még a reményvesztettséggel is. Szóval a lélekeső és lélekemelő pillanatok után kell lazítanom, de már nem a csendes pihenéssel. Fertőzéssel terjesztem a lazulási formát, ha bent dolgozunk, bömböl a kedvenc, sőt néha még rázzuk is az asztal körül. 3-an vagyunk egy irodában és sikerült mindenkinek vénásan adagolni a fertőzést, ami helyreráz, ami lételem, ami kell. Kowalszky meg a Vega. Nem, nem lehet megunni. (Szerintem mondjuk nem lehet nem rajongani sem érte). Jöttek ám mifelénk, két nappal a koncert előtt már nem lehetett bírni velem. Hatalmas örömünnep volt, lélekemelő, építkező, együtt lélegző. Jó volt látni a tiniket, a saját korosztályom, és az 50-es házaspárt a koncerten. Végigtomboltam...végigtomboltuk...még most is borzongok ha visszagondolok rá. Már egy hete fel vagyok töltve újra és tudom, hogy ez eltart december elejéig a következő koncertig. Ha ismeritek akkor szeretitek tudom, ha mégsem akkor a kedvemért és a saját lelketekért hallgassatok bele, olvassatok a sorokban, töltődjetek és hamarosan Ti is jöttök a koncertre, együtt lélegezni, együtt szívdobbanni, közösen csordultig telni lelkileg. 

 

Tök jó buli

Tegnap éppen gyanútlanul vágtattam haza a zöldségesből, amikor is hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam felhívom a barátnőmet, csináljunk már valamit ebédfőzés helyett, amikor is 5 méterre szembejöttek velem a kisfiával. Mivel ezt égi jelnek tekintettük (annak a szart, mehetnékünk volt) gyors vágtában összedobtunk  néhány szendvicset ebéd gyanánt. Szonja megfésülte Kirát mondván jön a szerelme is (omg) és rohamtempóban felöltöztek, ilyet még sosem láttam tőlük. Majd kb 10 percet még kint tobzódtak, amíg ideértek a többiek. Az úticél Szilvásvárad volt, a kocsi hátsó sorából trióban hallgathattuk végig Shrek szamarát, hogy "ottvagyunkmá". Felfelé kisvonatoztunk, a nagyréten volt egy szuper játszótér ahonnan kemény ígéretek árán lehetett kicsalogatni a népet. Lefelé nyomtunk egy két órás gyalog etapot. Igen ám, de kiderült, hogy lent éppen tökös napok vannak, tökfaragással, versenyekkel, szellemekkel, boszikkal. Én nagy antihelloweenes, belementem a tökfaragásba megadva magam, de nem volt már tök. Ekkor mentve a helyzetet szembesétált velünk tiniszerelmem és kiscsaládja és a viszontlátás örömeképpen nekem adta a tökét (höhö). Innentől kezdve cipelhettem magammal ősárgaságát. Ekkor futótűzként terjedt a hír, hogy szellemvonatok indulnak felfelé, annak minden jelképével együtt. Naná, hogy mentünk, töksötétben, heringként funkcionálva. Ráadásul csak a fél hetes "expresszre" volt már hely, de egy borgőzös és parókájában nem látó bakterrel eltépettem a fél hatoson a jegyet. (Khmmm). Felfelé tüzek, tökök, csontvázak és szellemek voltak mindenfelé. A Nagyrét a rettenet rétje lett hát mit mondjak, beszarás volt szó szerint. Csak a fákon villózó fények, füstgép, sikolyok. Szonjánál és Boncánál el is tört a mécses, úgy megijedtek. Mit mondjak, még nekem is állt a hátamon a szőr, annyira hatásos volt, ahogy a vámpírok ugráltak le a fákról. (Amúgy is utálom még az ilyen filmeket is). Sovány malac vágtában visszamentünk a vonathoz, ahonnan már vigyorogva nézték a tűztáncosokat. Kivéve Kira vadmalacot, aki visított, hogy ő bizony vissza akar menni rettegni (kire ütött ez a gyerek?) Borgőzös bakterbácsink helyzetet mentett, ölbekapta a delikvenst, aki kiosztott neki 1-2 puszit és bevonultak a tömegbe. Leérve közölték, hogy tényleg tök jó buli volt, de ez a szellemes sztori nem volt éppen tőlünk szellemes ötlet...szerintem sem. A Szilvásvárad vége táblánál már mind a három koszos-maszatos pocok elégedetten hortyogott hazáig.

Szonja féle videó, a telefonon találtam, azért itthon már elemében volt a hős(cincér)  :D

Nincs happy end....

Több hónapja érlelődik bennem ez a bejegyzés, kusza gondolatként belémkúszott és dolgozott bennem, olykor még éjszaka is. Amit egy kedves tanárom próbált belémsúlykolni, nagyon nem megy...pedig sok év után is hallom a szavait: "nem hallhatsz meg mindenkivel, nem süppedhetsz bele a problémába, kívülről kell látni, mert csak így segíthetsz". Nem megy...Mert van egy srác, nevezzük D-nek, aki a szívügyem lett. Itt élt a közelünkben, vidám, mosolygós az életet habzsoló, rendes fiú. Hivatása volt, ahogy a bátyjának is, családja gyermeke lett. Aztán 7 évvel ezelőtt egy nap érte jött az a kocsi, amivel pár órával előtte még ő mentett életeket. Jött a testvére is, sikerült kórházba vinni, ahol órákon át hozzá sem nyúltak. Maradandó károsodása lett, éber kóma. Akkor a hír ledöbbentett és valahol mégsem volt kézzel fogható. Mindaddig amíg vissza nem mentem dolgozni, egy kolléganőm járt hozzá minden nap, éreztem minden sejtemmel, hogy eljön majd az az idő, amikor nekem kell abba a füstszínű szempárba belenéznem. Hamar eljött, nem ismertem volna meg, csak az a füstszínű szempár, ami kérdőn nézett rám...A szülei gondozzák, erőn felül, emberi értékeken felül. Az első alkalommal csak nagyokat nyeltem, mert D ébren van, reagál a külső ingerekre, pislog igen-nemre, mosolyog...puszit küld :) Be lett zárva a szíve és a lelke egy testbe ami nem mozdul...az első alkalommal végigbőgtem az utat visszafelé az intézetbe. Megreccsentem lelkileg, bevonódtam teljesen, eszembe jutott minden együtt töltött buli, minden gesztusa, az állandó mosoly az arcán. A szülei, akiknek nem tudok mit mondani, mert nem mondhatom azt, hogy lesz jobb. Ott fekszik előttem az a két méteres ember és nem tudok mást tenni érte, mint megfürdetni, forgatni és masszírozni, megsimítani és mosolyt csalni az arcára a bárgyú poénjaimmal. Ma is nála voltam, elromlott az ágy és úgy érzetem tehetek valamit, szolgálatokat hívtam, e-maileket küldtem és most kérlek benneteket is. Nagy szükség lenne egy elektromos ágyra, ami legalább 220cm hosszú, a mostaniról lelógott a lába...és egy fejtámlás kerekesszékre, ami extra nagy méret...a hagyományosba nem fér bele. Ha hallotok-láttok szóljatok nekem kérlek. Olyan jó lenne kihozni a 4 fal közül, legalább egy picikét...Valahol érzem, hogy nem véletlen, hogy találkoztunk, soha egy pillanatra nem mondtam volna, hogy nem megyek, mert nem volt kötelező, mindössze 2-en vállaltuk ezt be. Ma volt idő beszélgetni a szülőkkel is, megerősítést vártak, hogy ők mindent megtesznek. Tényleg erőn felül, ma elmondtam nekik, hogy mennyire tisztelem őket mindazért amit tesznek...Furcsa érzés szembesülni mindezzel, és rémisztő, mindemellett lassításra késztető. Erőpróba igazi lélekőrlő, és egyben lélekemelő. Nem tudom mennyire jön le mindaz ezekből a mondatokból, amit szerettem volna közvetíteni. Talán annyi, szeressetek, öleljetek, legyetek együtt, beszéljetek....D. megtanított nekem valamit: Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat.

Megkésett Szülinap

Azt hiszem nem haragudott meg Kira, amiért a babazsúrját, két héttel is eltoltam. Folyamatos monszuneső volt minálunk és bíztam benne, hogy ezen a hétvégén hét ágra fog sütni a nap. Így is volt, 32 fokot is mutatott nálunk a hőmérő tegnap, annyira jó kint lenni, hogy gyakorlatilag csak aludni jövünk be.Szóval nem is tudok mit írni igazán erről, a szülinap olyan Kirásra sikeredett, szerintem értitek :)

Tuti tippek szülinapi bulira...

...ahogy azt tőlem már megszokott lehet. "Pár" képpel illusztrálva :o)

• Soha, de soha ne engedd meg a szülinaposnak, hogy annyi gyereket hívjon meg a szülinapjára amennyit akar, közöld, hogy ennyi és ennyi meghivó van és slussz-plassz.
• Ha már még is 15 meghívót szórtatok szét és szana, akkor ne reménykedj, hogy páran otthon maradnak, mert maximum 1 kölök nem jön el.
• Ha díszítesz, zárd be a kutyát, meg mellé a szolidáris kutyakiengedő kisebbik gyereked, mert kő kövön nem marad. :)
• A lufi és a fa nem szeretik egymást, lila fejjel lufit fújsz és mire a buli kezdődik 1/3-a marad felfújva a többi szétdurran or kotonként lóg a fán.
• Fölösleges raklapnyi gyümölcslét venned, a tiltott gyümölcs édesebb, főleg ha anya/apa nincs ott, mindegyik kólát fog inni.
• A szülinapos végigpityergi a gyertyafújást, mert ő álmos, mert hajnal ötkor felkelt az izgalomtól.
• Amig azzal töltöd az időd, hogy csillagokat szurkálj ki sajtból a szenyókra, gondolja arra, hogy ez a kutyát nem fogja érdekelni, mert 90%-át ő fogja megenni.
  
• Amikor fahangon énekled a Lisztesmolnár...örök érvényűt és körjátékozol, gondolja arra, hogy a szomszédok is a kertben vannak.
  
• A csajos csapat nem érti meg, hogy szülinapi csákót, szívószálat, anyósnyelvet, lufit különböző színekben csomagolnak egy adagba, mindenkinek mindenből rózsaszín kell(ene). A torta ez ügyben telitalálat volt.
  
  
• A kissé morci kisfiú semmit nem szeret enni-inni és csakis a fahéjas tortát szereti, az sem zavarja, hogy édesanyja felvilágosít téged, hogy életében nem evett még olyat.
• Ha kincskeresést rendezel és az egyik borítékot vagy olyan hülye, hogy a fagyasztóba dugd, akkor számolj azzal, hogy kipakolják.
• A borítékban szereplő kétsoros rigmusok első három szavát tudod elolvasni, innentől futnak a kölkök.
  
• A gyerekzsúrra igenis kell pálinka és sör, ez nagyon fontos!!!(Beégtem, mert elfogyott az összes ami itthon véletlenül volt)
• Ha egy apukához meghatározott időközönként hozzádobsz egy doboz sört, nonstop bújócskázik, kicsi a rakásozik, futóversenyeztet.
• Attól, hogy Te nem kávézol, más még szeret(ne).
• Nincs az a süti, amit minden gyerek szeretne, pl kókuszgolyó, kell olyan amin nincs dísz, olyan amiben nincs megy és olyan amin nincs kókusz (wtf) .
  
• Magad sem hiszed, de elfér a trambulinban 6 gyerek is egyszerre, rohadtul nem érdekli őket, hogy eredetileg kettesével akartad beengedni őket.
  
• Nincs az a mennyiségű eldobható pohár, ami elég lenne. Frankó dolog a pohárjelző, de csak az üvegpoháron áll meg.
• Soha, de soha ne vegyél lufis sípot, kb olyan hangja van, mint a suliban a táblán végig húzott körömnek, beszorozva 14-el :)
• Igen, meg tudod úgy csinálni a pinatat, (miért nincs ennek magyar neve?), hogy nem tudják szétverni. (lampion és körbecellux)
  
  
• Rájössz, hogy ismerik a jányod, ajándékok három kategóriája,Hello Kitty, Barbie és társai, nyaklánchajgumiect :)
• Hiába cuccolsz le (szerinted) mindent 3 órán keresztül a buli előtt, másnap izomlázzal kelsz annyiszor járod meg a lépcsőt.
• Egyél-igyál-pisilj a bulikezdés előtt 5 perccel, mert a végéig nem lesz rá módod.
•  Mindenképpen előre közöld a szülőkkel, hogy kint lesztek, mert a szokásos kajafoltokhoz jön még a aszfaltkréta-fű- csúszda kombo.
• Igaz, hogy nemrég még havazott, de süt a nap, kend be magad napfényvédővel, mert úgy nézel majd ki ahogy én, ergo Patrik a Spongyabobból keresztezve a Rozsdás Rákolló főnökével.
• Honnan tudod, hogy jól csináltad, érkeznek a szülők a gyerekekért 3-4 óra elteltével és állnak-ülnek karéjban, mert egyik kölkőci sem akar hazamenni.:o)