2010. október 27., szerda

5.de hova szaladt el az előző 4?

Na Császtok Skacok


Nem alszok anya, nem alszok!!!

DEDEDE!




Öt hónappal ezelőtt már ilyentájt Szonját pateroltuk ki a nagyszülőknél és integetett nekem az ablakból, én meg bőgve szálltam be a kocsiba. Tudtam, hogy erősnek kell lennem és hogy hamarosan a kezemben tarthatom életem második csodáját, de az elsőt ezért ott kellet hagynom. Jellemző rám a műtét előtt az előkészítőből még őt hívtam fel. Azóta 5 kerek hónap telt el és az akkor még pocakomban lévő kiscsibe már itt héderezik mellettem. Legalább olyan erős jellem, mint én, hiába van töksötét és kivételesen alszik a nővére ő hangos kurjongatással adott neki hangot, hogy szerinte elindult a nap és kész. :) Jellemző azért, hogy már félig alszik a pihenőszékben a nagy reggeli vircsaft után. Tegnap reggel dokinéninél jártunk prevenar oltáson, szerintem emlékzett rá, mert majd el repült a kezemből, amikor meglátta a sok kisgyereket. Indulás előtt még jól összefosta magát, ennek örömére alig értünk oda, majd a váróban újabb nagy nyögések, mondom kiscsillag ne mááááár, de, fehér bodyban, még jó, hogy vittem váltásruhát. Ő sem lesz sokág kicsi lány, 7280gramm és 65cm. Foga egy szál se, pedig nagyon régen eléggé dolgozik rajta. Még kizárólag anyatejes, így azt hiszem ha a Szonjától szájába tuszkolt epres nyalókát leszámolom, akkor majd csak 1 hónap múlva kezdjük a hozzátáplálást.
Igazi kis banyamosolyú energiagombóc, már a kúszást próbálgatja és mindent megrág ami a közelébe kerül. Pár napja elolvadunk tőle, ugyanis a kis pinduri kezével simogatja az arcunkat, ettől tényleg meg kell zabálni. Éjjel jól alszik, de mindig keresztbefordul a kiságyban, hajnalban ébred egy gyors evésre és húzza tovább. Napközben is aludna nagyot, de ez testvérétől nem mindig megy. Szeret a pihiszékben szunyókálni, ilynekor szigorúan a zöld kockás takarót a fejre húzza és alszik. Csiklandós, leginkább a tarkója és az oldala, nameg a hasa ha fújjuk neki. Még mindig tátott szájjal néz és továbbra is gyűlöli a babakocsit. A babakocsi témában csak abban reménykedem, hogy ha stabilan ül, akkor már ellesz benne. Az idegenektől tart, főleg az ütyülüpütyülüsektől, ilyenkor azonnal felveszi a legörbülő csíkszájat és elkezd hüppögni. Rendkivül nyugodt és toleráns picilány csak ámulok és bámulok ezen. Imádjuk, és azt hiszem ő is imád minket. Megpróbáltam néhány rá jellemző képet összeszedni erre a kerek évfordulóra, remélem sikerült:)

1 megjegyzés:

julcsi írta...

Boldog Hófordulót a Tündéri Lánykának!!!!
Sok puszival!!