Ha most kinézek az ablakon és látom a 2 napja zuhogó monszunesőt, meg kabátban az emberkéket, akkor hihetetlennek tűnik, hogy egy hete még a 30 fokos magyar tengerben hűsöltünk a kánikulában. A lányoknál a hűsölésre két dolog is okot adott. Ugyanis Szonja sikeresen hazahozott a nagy táborozásból valami bacit, ami naná, hogy a nyaralás első napjának estéjén tört ki rajta. 40 fokban semmi sem lehet jobb, mint egy masszív lázas mandulagyulladás. Kettő napot vizes ruháztam és éjszakáztam vele, mire újra fürödhettünk a Balatonban. Természetesen Kira közben pancsikálhatott, mi meg sóvárogva néztük. Bárhogy is óvtuk őket, következő nap Kira ébredt kipirult arccal és lázmanókkal. Ez volt az a kategória, amikor azt mondtam, hogy ezt már nem hiszem el. Sógornőm gyereket váltott, innentől Szonjával merült a habokban, én pedig újabb két napot töltöttem vizes borogatással és éjszakázással. Mire mindenki meggyógyult eljött az utolsó nap, szóval annyit elmondhatok, hogy gyógyszerekkel megrakodva, de viszonylag egészségesen jöttünk haza, leszámítva, hogy én az itthoni első két napot átaludtam a fáradtságtól. A Balatonlellei nyaralások valami miatt mindig így alakulnak, múlt nyáron majd meg fagytunk olyan hideg és eső volt, az idén a betegeskedés, szóval nagyon remélem, hogy jövőre már nem jön semmi közbe, maximum hóvihar. Ennek ellenére voltak élményeik, Kira a vonaton szedett össze embereket, élvezték az éjszakai fürdőzést is, rengeteget meséltünk, társasoztunk, festettünk és ez a lényeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése