A legkisebb ugrifüles megkezdte a nagycsoportot reggel 6-os indulással, az oviban, valahogy én úgy emlékszem, hogy olyan fél éve kezdhettük a minicsoportot. Igazából nem tudom KicsiKirával összeegyeztetni ezt a nagycsoport dolgot. Mivel ő a legkisebbik nálunk, ha nem vesszük figyelembe MacskaMarcit. Rengeteget nőt és fejlődött a nyáron. Most szembesültem szarkasztikus humorával és mindenért hálás személyiségével. Ahogy óvónénije mondta nekem a száguldozó vadlóból, kecsesen ügető paripa lett belőle. Hatalmas dumája van, emlékszem még arra az időszakra, amikor azon aggódtam miért is nem beszél a lányom, most néha jó lenne ha 2 percre becsukná a száját. Mondja, mondja és mondja. csak egy példa: Szonjával tanultuk és mondtam, hogy amíg ő ezt leírja, addig kimegyek a teraszra egy picit, megnézem, mit csinál a kertben Kira. Szonja jött utánam, a következő szöveggel:
Kijöttem veled, mert olyan cukimuki vagyok. A húga csípőből válaszolt vissza neki, mielőtt még én szóra nyitottam volna a szám: Szooonja szerinted ezt a rizsát beveszi anya? Mindig van nála szeretettöltet és ezt nem fél használni. Mindenkit ölel-csókol, egyszerűen mosolyt csal az emberek arcára, mindent el tud érni a bájával. Én például természetesen a világ legjobb anyukája vagyok, amikor átváltozom a bolygó legjobb anyukájává rögtön tudom, hogy valami kevéssé tolerálható disznóságot követett el. Természetesen alapvetően vadóc jellemét nem vetkőzte le, új szenvedélyre lett kiválasztott és nagyon élvezi, focizik. Egy percig nem zavarta, hogy gyakorlatilag csak fiúk vannak körülötte és velük kergeti a bőrt. Az energiái lemeríthetetlenek, pörög és pörög, mint egy kis búgócsiga, nemhiába Kirabigának hívja mindenki az oviban. Eljött az az időszak, amikor Kirababából pillanatok alatt érdeklődő és mindenre nyitott kislánnyá lépett elő, igazi kis szivárványlányka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése