Kicsihugi szinrelép

Na azért még nem úgy....höhö. Csakugye minden valamirevaló kishúgi hatásos beugrót szeretne magának, ezen oknál fogva, kellőképpen be kell nyalnia magát a nővérénél, aki egyrészt nagyobb, másrészt okosabb, erősebb és ő a FŐNÖK. Ez kellőképpen tudatosult Kicsihugiban, és anyja segítségével megközelítette a nővére legérzékenyebb pontját. Mert mit is szeret Szonja, elsősorban a meglepetést, az ajándékot és a csokit. Másodsorban pedig újabban a babákat és a dobozokat. A fenti fotókon látható apró meglepetéskét a nagy testvir kapja, mintegy lezsírozva kicsihugi beilleszkedését a családba. Szóval a kiscsaj kellő hátszéllel indul a kistestvér lét felé, egy kicsit visszavesz a húsvéti doboz, de csak ilyen volt, pocaklakó meg még úgysem tudja mi a trendi, Szonja meg olvasni nem tud, főleg angolul.:)
Mindenkinek köszönöm az érdeklődést, de csak 5körül megyünk dokihoz, így még szabadlábon garázdálkodom, ma csak egy laza tanácsadás volt, a védőnő szerint az utolsó, mert mára tényegesen lement a hasam, ezt mondjuk én csak onnan vettem észre, hogy olyan lent van, hogy nem látom és egyrészt nekimegyek minden ajtónak mert nem jól mérem fel a távolságot, másrészt beszorultam a konyhapult és a gáztűzhely közé. Most éppen azzal riogatnak, hogy tuti megszülök a hétvégén, én meg már ezekben nem hiszek...de majd meglátjuk. Mindenesetre Náncsi jóvoltából a híreket majd tudhatjátok, mert rátukmáltam a blogom, mint az ő gyerekét is, ugyanis ha ő nem enne, ne lenne ez a blog sem. Azért készülök na, ma már a kiságy is a helyére került, igaz, hogy még Szonja költöztetett bele egy Teletubbies családot, de haladunk:) Most pedig megyek és beáztatom habtesem egy kád vízbe, remélve, hogy Bundás még midig jó erőnek örvend és ki bír szedni, ahogy eddig is...

Jó kis nap :)

Na tiszta skizo vagyok, komolyan mondom. Tegnap még ástam a sírom a hátsó kertben és vonszoltam magam, mint egy víziló, ma meg már tiszta fitti vagyok, a fene se érti ezt. Mindenesetre ez dedre is jó hatással van, ergo én nem vagyok feszült, ez egyenesen arányos azzal, hogy ő meg nem hisztis. Ma futottunk egy kört a gyógyszertárban, anyunak elő kell készítsem a gyógyszereit még szülés előtt. Aztán voltunk a zöldségesben, boltban. A gyerök gyakorlatilag mindenütt otthagy, mint eb a végtermékét, nem kell még csokival sem édesgetni, mint a kitanult cukrosbácsik. Szóval mindenkivel diskurált, minden üzletben kiácsingózott valamit, a gyógyszertárban pl. adagolókanalat, a zöldségesben szőlőt, a boltban pogácsát, élelmes na. :) Hazajöttünk és mivel az elmúlt 5 hétben csak 1kg-t híztam, így a túra előtt bedagasztott buktának fogtunk neki, amiben Szonjának természetesen segítenie kell. Erről esezbe is jut egy mai kis mondata, a parkban fiúk fociztak, mire odakiabált nekik: "Szonja segít nektek játszani focival." :) Édes volt, mindenkit megmosolyogtat. Nade bukta, hááááát kaptam szilvalekvárt Bundi nagynénjétől, valami isteni, nagy cserépköcsögben érlelt szurokfekete, az aminek láttán összefut az ember szájában a nyál. Az íze, hmmm elég legyen annyi, hogy a kisült buktából még nem ettünk deddel, mert kinyalakodtuk a lekvárosbödönt. Szerencsére van még egy, hét lakat alatt őrzöm, de is ereklyeként tekint rá. Ebéd után, Szonja percek alatt elaludt, én meg leültem ide pötyögni, a pocaklakó is jólakottan durmol, Bundi meg egy haverjának segít házat szigetelni. Szeretem az ilyen nyugodt napokat, de tudom, hogy ez csak a látszat, mert éjjel bizony dolgozik az agyam, orbitális baromságokat tudok álmodni, pl. egy vadászgörényt szoptattam és megharapott, erre ébredtem, na meg arra, hogy cefetül fája mellem, ráfeküdtem, meg a hasamra is, vergődtem egy sort, kb, mint a páncéljára esett teknős, így jár az aki, nem tud nyugton aludni.
Holnap ismét szerda, ismét ctg és megbeszélés a dokival, hááát kíváncsi vagyok...jó lenne már a karomban tartani Pi ci ba bát:)

37-7

Nem ez nem afféle focieredmény, senem hőemelkedés, ez már kérem az igazi finis. Minden porcikámmal kezdem érezni, hogy közeleg a mi időnk. Ma lett volna a pocakos fotózás, de olyan fejfájásom volt, hogy lemondtam, a csaj csütörtökön jön, ha még egyben leszünk. Úgyhogy Meském be kell érned a gyengébb minőséggel, ráadásul ezeket a képeket én csináltam, miközben Szonjával ölelés és tesópusziosztás játékot játszottunk. Apjuk meg házat szigetel egy ismerősnél, ded nagynehezen elaludt, én is aludtam 1 órácskát, és most 3 verzió van életben, ugyanis mindketten egyformán nyüszögik vagyunk deddel a;szülünk(mindketten) b; befaltunk eperrel c;jönnek-mennek a frontok felettünk és nem bírjuk követni. A vérnyomásom is emelkedett kicsit, amin persze kiakadok és mégjobban emelkedik,úgyhogy most egy darabig nem mérem meg. Murphy:) Igazából most jutottam el arra a pontra, hogy akkor lassan legyünk már túl ezen az egészen, adják a kezembe az üvöltő csomagomat és uccu neki, jöjjön a kétgyerekes lét. Lefárasztott a hétvége a sógornőmmel, lehet csak azt kell kipihennem. Na mindegy kereshetem itt sorra a kifogásokat, a lényeg a lényeg, közeleg az idő, jön azért a zabszem effektus, főleg, hogy mindenki mást mond,engem szórakoztatva mazsolázva:

• tuti nem ikrek?
• nem félsz, én félnék
• húú már el van torzulva az arcod
• ki van fehéredve a szád
• meg van duzzadva a szád
• fent van a hasad
• lent van a hasad
• áá ezt a hetet már nem húzod ki
• megint csaszi, tudtad, hogy minden 18000. nő belehal?
• mi lesz Szonjával nélküled?
• még mindig egyben???
• Mennyit híztál?
• Mikor jön a harmadik?
• Már nem megy rád a jegygyűrűd sem?
• Megint kislány, nem baj jó az is..

Vááááá! :D Ráadásul megdőlni látszik a Kyra nevünk is, tudom ciki, így a legvégén, de erősen beelőzte nálunk a Kiara, úgyhogy lehet szavazásra bocsátom a dolgot:) Szóval ezek mennek most felettünk, meg a frontok, meg a bárányfelhők, elvagyunk na, csak kicsit ki kell kapcsolnom... szerintem...vagy nem...kicsit bizonytalan vagyok...vagy mégsem...

Májusi eső

Egyik csemetém sem tolerálja ezt az áprilisba illő májusi esőzést. Tegnap pl borsónyi jegek zuhogtak alá, jó fél órán keresztül, reggel még kabátban piacoltunk, délben már gatyarohasztó meleg volt, délután eső egy kis jéggel és 14 fok. Szóval mindkét jányom megkergült, de 2 napja mentesítve vagyok a nagyobbiktól, hazudnék ha azt mondanám kicsit nem esik jól, mert de. Sógornőmék vannak itt, és most éppen kirándulnak (két vihar között) öregmamáéknál falun. Az az igazi feeling, kiskacsák, boci, nyulak, szilvalekvár nekem, szilvapálesz Bundinak. Eközben én végeztem az ebéddel és miután sikerült az éjjel cirka 11 órát aludnom, semmisefáj, mindenrendben semminyüszi állapotban vagyok. Ebéd kész, papírmunka lenne, de ahhoz meg nincs kedvem, úgyhogy láblóga van. Sógornőmmel amúgy volt egy kis afférom, vagyis véleménykülönbség, tanít, és jön nekem a nyári szünetben segíteni, amit persze köszönök, de kitalálta, hogy elviszi Szonit egy hétre a Balatonra, ami innen cirka 500km. Namármost rendben van, hogy ded barátságos, akárkivel elvan, de! nem aludt még külön tőlünk...Tudom ezt is meg kell próbálni, de nem rögtön 500km-es távolságban, hiszen nem a szomszéd városról van szó, ahonnan mondjuk haza lehet hozni akár éjjel kettőkor is ha anya/apahiánya van. Namármost 2. napja azzal oltogatja a jányt, hogy ugye jössz velem a Balatonra, ezt kb 15 percenként hallottam. Én megjegyeztem, hogy 2 évesen nem szívesen engedném el, főleg, hogy jön a tesó, össze kell szoknunk és nehogy már azt gondolja csemetém, hogy le akarom passzolni. Háát mit mondjak nem nagyon vette a lapot, mindaddig amíg Bundi nem közölte, hogy kerekperec, hogy kicsi még, majd jövőre együtt, ésatöbbi. Jött a válasz, hogy mert féltjük és lógunk rajta, na itt kicsit elöntött a terhességi hormonszintem és kitörtem, mint a Vezúv, hogy két napja ölben hurcibálja Szonit, amitől kivagyok, mert az elveimmel és jelen állapotommal is ellenkezik, az ő fia, 5 évesen maradt itt először egyedül, másrészt meg most gyógyulgat egy nagyon súlyos betegségből és tudom, hogy imádja a gyereket, de két napja borult a napirendünk, tiszta rapszodikus a gyerek, 1 hetem tuti elvisz, mire minden a régi kerékvágásba kerül, mi lenne 1 hét nyaralás után?! De van ám nekem sógorom is, akit Szonja szeretne, ha hagyná magát. Mert ő úgy kerüli a gyereket, mintha pestises lenne, sőt közölte sógornőmmel, hogy tuti ő ucuzza Szonit, hogy ne hagyja békén. Holott a kiscsaj kitartó és nem hagyja magát, és igenis kézenfog, hív, viszi a könyvet, játékot, bubit fújat és igényli, hogy vele foglalkozzanak. Ezt a viselkedési módot, pedig nem érti, mondjuk a Zanyja sem. Miért írom mindezt? Mert tudom, hogy kivülről látva sokkal tisztább az egész, de én benne ülök a közepében. Mert azért van ám dilemmám, lehet túlságosan védem-óvóm dedet és most megfosztom egy fantasztikus nyaralástól? A másik énem meg azt mondja, hogy neki még mellette a helye, kicsi még és különben is na...S

Wanted PizsaMaci

A rohadt 20 centis vigyori dögjét. A kutya nyalja cakkosra a vigyori képét. Ez úgy hiányzott nekem, mint mókusnak az erdőtűz. Az álszent csíkost Gidusék telepítették hozzánk, mondván náluk bevált altatásügyileg. Nálunk is, a kishölgy megszerette, dédelgette, sőt szerepjátékokat játszik vele, ma délelőtt pl a következő párbeszédet hallottam ki a gyerekszobából, amint apjukkal beszélgettek.
- Beteg a maci...
- Mi baja?
- Fáj a segge..:) Majd lábait szakszerűen felemelve egy szivacsdarabal pátyolgatva meggyógyította pizsamaci seggét.

Ezenkivül rendszeresen eteti, itatj, fürdeti, fuvarozza és puszilgatja. Szóval PizsaMaci nélkül nincs élet a földgolyón, leginkább alvás nincs. A kis kajlafülű ma eltűnt, felszívódott, illa berek, kámfor ésatöbbi. Az alvásidő meg itten, ded meg tobzódik, mert maci nélkül nem és nem. Beajánlottam, másik macit, barnát, fehéret, szemnélkülit, kicsit, nagyot, neeeeeem. Kerestük hát mindenütt, nem mondom, hogy jól esett, mert ma felforgattam a lakást alapjaiban is, egyszerűen muszáj volt ablakot mosni és függönyt cserélni, át- meg elrendezni, szóval nem kicsit dünnyögött Bundi sem, emellett Szonja sápítozott, én meg szidtam a rohadék puhatestűt. 2 óra elteltével egy gazdaságos szatyorból vigyorodott elő, szidtam is a dögöt...Embert nem kerestem még ennyi ideig, nem egy plüssördögöt. Ma este vigyorogva pózolt vele ded, senki mással nem tenné, még felmenőivel sem.
Megoldom ám a problémát, mostantól PizsaMaci be lesz ágyazva, szó szerint, így tuti csak alváshoz kerül elő, de akkor hótbiztosan a fene enné meg őmedveségét...:)

Villámviccek házunktáján

Kicsit összevisznya, de remélhetőleg érthető.

Tegnap ctg, háááát vicces vót, mert tutira akartam menni. Szóval a recept, dobj be egy bountyt a kocsiban, igyál meg egy forró csokit a kórházban, majd "vágtázz" fel a 3.-on található szülészetre. Nekem ez egy kicsit sok(k) volt, mert a szülésznők pultja előtt már alig kaptam levegőt, nagyon röhögtek, az egyik meg is jegyezte, hogy ez terheléses ctg lesz. Hát az lett...Kicsi Kyra 20 percen át úgy vágtázott a hasamban, mint 20 delej musztáng, a frekije 160-180 között volt. Dokibá' megleste a kockás papírt és megkérdezte, hogy ezt, hogy csináltam, amikor elmeséltem nagyon röhögött. Majd közölte, hogy csak azért nem tapsol vissza egy újabb ctgére, mert volt kb 15mp amikor nem mozgott a babó, igy az alapfrekije jól láthatóan 140. Megtapogatott és közölte, hogy jövő szerdán megnézi a heget és beszélünk a továbbiakról, valamint, hogy a babamozgató adagomat felezzem le, akkor jó lesz:)

Terhesség, fura, de tényleg teher, nekem azért különösen, mert Szonjával nem volt ilyen élményem. Milyen? Megy szét a lábam, direkte, csak így tudok valamennyire közlekedni. Komolyan fontolóra veszem az iccakai pisiléseket, mármit, hog felkeljek-e az ágyból, mert csak oldalra gurulva, kapaszkodva és nyüszögve megy. Alsófertájon anatómiailag az összes csontot be tudom mutatni mármint, hogy melyik milyen mozdulatra fáj. Hidegfront van, most erre fogom, meg jól esik a lelkemnek, hogy a többiek (szintén utolsókat rúgják pocakügyileg) is nyöszmörögnek. Központi téma Szonjával is a kistesó, mai eszmecserénk, hasrámutatás:

Tesó, kiesik (óóóó igen Uram, óóóó ad Uram)
Mikor?
Este.
Melyik este?
Péntek. (Vazzeg, de melyik pénteken, mert holnap is az van)

Koncert, gyerek apja nyakában, ez a mutogatásról jutott eszembe, mellettünk állt egy koromfekete romakisfiú. Gyakran NG csatornát néző kicsilány beazonosít, rámutat és szépen tisztán érthetően, és nem mellékesen hangosan közli: Majom! Nézd apa majom! (Nagyon gyorsan elkotortunk onnan.)

Szonja segít továbbra is mindenben, most a legújabb, hogy rajtam segít az irgalmas szamaritánus, zoknit, húzni, innen-onnan felkászálódni, nagyon vicces, ahogy két kis kezével betámaszt a testem valamely pontján és nagy nyögések közepette (mindkét részről) segít felállni.A wc-n mondjuk helyettem nyög, szöveghűség véget, na ezen is be lehet szarni.

Apropó wc, tegnap pelenkanélküli napot tartottunk, és klotyómanót etettük, mindazzal mi szem-szájnak ingere, nagyon ügyes volt ded. El akarja hagyni a pelust, mert az picibabának kell. Apropó, tényleg zsebkendőnyi a segge egy újszülöttnek? Tegnap vettünk 1 csomag újszülött pelust, hihetetlen milyen kicsi...:)

Mostanában figyelve dedet, igazi kisGarami, egyre inkább apaklón, így nagyon jó volt találni a fenti képet, amin éppen úgy csücsörit koncentrálás címen, mint a Zanyja. Bundi szerint az összes hülyeséget tőlem örökölte, minden jót tőle. Kicsit túljátssza ezt az alfahim szerepet. Be van tojva amúgy (szerintem), ma mikor nyekeregtem, hogy inkább megszülnék, közölte, hogy Isten ments, mert ő addig van nyugton, amíg a kicsi bentvan. Höhö...
Ránéztem a vonalzómra és eszembe jutott még egy nyekergős mondta búcsúzóul, azt írja ez a dög, hogy még 25 nap van hátra...na neeee.....

3 napos hacacáré

Az az igazság, hogy kicsiny városukban már hagyomány, hogy április legvégén-május elején megrendezik a Gömörexpot, az idei volt a 12. Emlékszem amikor először járt pelenkásunk az expon, akkor alig 2 hetes volt. Na azért azóta sokkal jobban kiveszi a részét a programokból, rendszerint azt hallottuk tőle, hogy "Szonja is", ez legtöbbször az ugrálóvárra korlátozódott. Sok időm nem volt társasági életet élni, de egy napot úgy osztottunk meg Bundással, hogy hazajöttem a jánnyal aludni, addig Bundi kint volt, majd délután hazaérvén, én mehettem kicsit csacsogni, jólesett na, persze a legtöbben a hasamon ájuldoztak átvitt értelemben persze. Megkeresett egy fotós lány is, most végez és mi leszünk a vizsgamunkái, vagyis a 3 jány. Jövő héten csinálja a pocakos képeket,(ha Kyra is úgy gondolja) majd kérek sok-sok korrektort a csíkjaimra, aztán meg inkább a két lányé lesz majd a főszerep gondolom. Mondjuk nem semmi, hogy tényleg róluk akar művészfotókat, szerintem erre mondják azt, hogy innen szép nyerni.
Itt volt a Tabáni is koncertezni, hát bakker az a hang igazi libabőrözős, hihetetlen jó, Szonja tombolt, mint a állat, de a humora, a színpadi megjelenése, háát ha azt mondom kis esetlenke, akkor nagyon finoman fogalmaztam. Mondjuk saját maga szerint jó a humora, legalábbis saját magán jókat kuncogott. Az sajna a véleményem, hogy így el fog tűnni a süllyesztőbe, be fogják darálni a nagyhalak. Mirigyék gyakori vendégek minálunk, persze most is nagyot alkottak, annyira hülyék, hogy azt már tanítani kellene.
Egyik kedves barátunk nagy sajnálatomra az egyik büfében volt, minifánkokkal, khmmm nagyon finom minifánkokkal és nagyon finom öntetekkel, sokféle öntettel...hmmm. Meg kürtős kalács, az az illat, nem tudsz neki ellenállni, mint Lipi a sajtnak. A vasárnapi 30 bográcsban rotyogó mindeféle étekről már inkább ne is ejtsünk szót...Épp az imént hívott Nagyfehir kérdezett a súlyomról is, szerinte elfogadható...szerintem annyira nem 14kg, igaz 3 hete nem híztam, de akkor is érzem a csülkeimen...ok, nem nyavalygok nemsokára vége van és lesz egy gyönyörű Picibabánk. Szóval jó kis 3 napos hacacáré volt, megpróbáltam nem nagyon irigyelni a brazil táncosokat, Szonja is barnult, én paprikapirosra égtem...jövőre ugyanitt már 4-ben :)