Pikirt vagyok, igy hajnalhasadtával.

Van egy olyan érzésem, hogy ez amolyan 18+-os bejegyzés lesz, úgyhogy mindenkit előre figyelmeztetnék. Hajnali helyzetkép, Bundi a gyerekszobában horkol, nem kicsit pálinkagőzös felhőben. A lányok a miágyunkban, egyenlőre szundikáznak, ahogy Szonja mondaná. A nappaliban szanaszét heverő férfiruhadarabok. De, kezdjük az elejéről: Van nekem egy nagyon kedves barátom a J., szörnyű ideírni, de 20 éve ismerjük és szeretjük is egymást. Bundi is imádja természetesen az ő révén ismertem meg. Itt most jön több családi titok, miszerint a Zén uramat baráti köreiben Kilónak hívják, még a múlt évezredben a 100ft-ost nevezte el így, erről pedig őt, így ha olyan fuxos pasit láttok, akinek lüke mód a nyakában egy ezüstlapra a Kiló név van gravírozva, na akkor én őt így azonosítottam be, ez az én házi dögcédulám.:) Ennélfogva, kaptam én meg ragadványnévként a Kilóné, lányaim pedig a Deka és Gramm beceneveket, Milligramm érkezéséről nincs hír:D. Ez csak mellékzönge volt, a valódi titok, hogy a Zén uram a filmeket szereti ugyan, de a mozit nem, így az én J. barátom lett az állandó mozipartnerem. Az hogy ennek mi köze, ahhoz, hogy hajnaltájt a Zuram kissé billegálisan és cseppet sem szomjasan tért haza biciklivel!!! (ezt az apró momentumot azért egy kandi kamerán megnéztem volna) természetesen megosztom Veletek, de lényeges a történet szempontjából. Miszerint, én éppen dolgoztam, nem éppen kedvesvidámhangulatban, amikor megjelent J. barátom (ez nem fontos, Sicc miatt jegyzem meg, hogy magasgöndörhosszúhajúbőrdzsekisdobos) , hogy menjünk moziba, a válaszom annyi volt, hogy nem megyek, hívd el K-t, aki kolléganőm. Elhitta, ennek 14 éve...azóta született két fiúk. Azt hiszem mindent elmond az barátom jelleméről, hogy K. most már 20 éves nagylánya, akit ő nevelt megkérte J-t had vegye fel hivatalosan is az ő vezetéknevét. Namármost szép és harmonikus életük eredményeként úgy döntöttek, hogy összeházasodnak. Biza-biza tegnap volt a legénybúcsú:) Úgyhogy amíg én a lányokkal az oldalamon a nagyágyban x-faktort néztem és szotyiztam/makukáztam (borsodban így mondjuk a napraforgózást), ők alaposan roncsolták a májsejtjeiket. Az est tanulságaként elég sok mindent tudok mondai, miszerint, van tizenakárhány év után is szerelem, jó rájuk nézni, de tényleg. A kissé profánabb gondolatok, ajándékba a kötelező ital mellé egy ébenfa szobrot vettem, két törzsi emberke, éppen kutyapózban mutatják a minden mutatni valót, mindezt két gyerekkel szatyor nélkül vásároltam:) Az ajándékozott ezt látván, közölte, hogy ha ezt valaki odaadja, csak úgy rögtön tudta volna, hogy Kilótól van, na tessék ennyire azonosulok a Zurammal. Hajnal 4 körül érkezett Bundi és nagyon sok célzóvizet ihatott, (de nem eleget) ugyanis nem talált be a kulccsal a kulcslyukba, nekem kellett az ágyból kikászálódni és a vigyori alkoholos fejét bámulni hót álmosan, miszerint fickósra itt magát, kb 3 percig ennyi idő alatt aludt el ugyanis. Most pedig elhaló macskajajos hangfoszlányok jönnek a gyerekszoba felől, hogy káááávéééét...
Búcsúzóul és hogy kerek legyen a történet, egy örökzöld a két fiúról: Buli után hazafelé bandukolnak, Bundinak pisilni kell, akkor poénból letolt gatyával tette, majd elkezdte bekötni a cipőfűzőjét, mire J. barátom mögé állt (na innen a hasonló ajándékszobor póz). Ebben a pillanatban megállt mellettük a helyi rendőrőrs lelkes dolgozója és kedvesen odaszólt: Kicsit diszkrétebben fiúk. Mentségükre legyen mondva, hogy akkor még egyáltalán nem voltak felelősségteljes családapák. :)

Most már hiszek a mendemondáknak, tényleg egyformák

Sikitófrász....

avagy nehogy már azt higgyétek minden csupa rózsaszín habosbabos vattacukros selyemcuki minálunk. Kivagyok, mint a liba. Kezdem az elejéről, mert remélem ilyen szar napról az elkövetkezendőkben nem sűrűn kell majd beszámolnom. Éjjel rohadt ébren aludtam, ez a legjobb megfogalmazás rá, mert kb. annyit alhattam, mint Barta a BK-ben. Mire szenderedtem volna, ébredt Szonja,majd a Kicsi, szóval indult a nap. De....valószínűleg nagyobbik dedem ma rosszul bootolt be, mert mellette többször lefagyott a Windowsom. Szóval mivel kb 10x-es fordulatom működött, gondoltam kimegyünk a mínuszokba, felöltöztettem, megkértem menjen ki a teraszra, amíg elkészülök és Kirára is adok bundazsákot, ere bőg egy sort, hogy ő nem, a következő sor bőgés azon jött, hogy nem akar menni sehova, majd azon, hogy igen. Ugyanezt eljátszottuk a pogácsa or not pogácsa bőgésorral. Majd a nem kell sapka, nem kell hajcsatt. A hajcsatt témát rövidre zártam, egyesével szedi ki, ha nem csatolunk szemébe lóg, szóval ő ezzel elvolt egy ideig, én meg a babájának a haja befonásával. majd jött a nem akarok ebédelni-bőgés, nem akarok aludni-bőgés. Vazzeg Emos a gyerekem, jelzem örüljetek, hogy nem szagos a virtuális világ, mert éppen tőlem 10cm-re tojik, k..... büdös, de ő nem akar a wc-be, bilibe akar. Igen, igen bőgés. Mondom ok, kompromisszumkész vagyok, Te szépen nézel egy mesét, addig megpróbálom elaltatni a tesót, aki már szintén üvöltött a kialvatlanságtól, mert a nővérkéje tett a decibelekről. Végre nyugi, kicsi elalszik, ded 2 perc múlva elkezdi verni az ajtót fakanállal. Ekkor már én is olyan lettem, mint rendünk őrei, ergo nulltoleráns, bezavartama szobába, újra bőg, majd rávetődik a húgára, szimultán bőgés. Jelzem, itt már nem sok(k) híja volt, hogy becsatlakozom és trióban bömbölők egységéhez. Kisi ki, mondom feltöltöm a képeket, Szonja az ölemben, erre bakker nézem, Kirának nincs meg a fülbevalója. örült keresés, ugye nem nyelte le? Sikideg vagyok, mindent végignézek, meglett az ágyban. Mondom hozok fel fát, első körben rámzúgott vagy fél köbméter, majd megégetett a kandalló. Kicsi alszik, Szonja pillanatnyilag nem sir, gondolom egyszerre csak egyre tud koncentrálni, ergo most éppen nyög. Lefagyott a gép, beszart a bill, összeomlott a Mozilla. Assziszem' ma nem kellett volna felkelnem és szánom-bánom bűnöm, de ebben a lelkiállapotban felhivtam Bundi főnökét, aki hetek óta nem fizet és leszedtem róla a keresztvizet. Végmondatom a következő volt. ***** magasról*** rá, hogy Neked, nem utaltak, engem az érdekel, hogy ha holnap reggelig nem fizetsz, akkor lesheted ki megy hozzád dolgozni. Pá! Tisztára mintha valami behajtócég képviselője lennék. Summa summarum, van egy 2.5 éves emós kamaszkori tüneteket mutató nagyobbikom, egy orálisan fixált kisebbikem, egy társadalmi munkázó uram, egy fájó bal kezem, megtépázott idegeim és még csak 5 óra.


Aranyköpések:

-Kiporszivózunk?
-Igen.
-De akkor el kellene pakolni a játékokat a szőnyegről.
-Akkor nem.

***
1.5 óra altatás után:
- Szerintem mi LASSAN szundikálunk a Kirababával.

***
Kijövök és kb. 5 perc múlva hallom a parketten csattogó tappancsokat, kiszólok:
-Tűnés vissza aludni!
- Anya ölelés. Imádlak Téged, jobban, mint a kakaót.:)

5.de hova szaladt el az előző 4?

Na Császtok Skacok

Nem alszok anya, nem alszok!!!

DEDEDE!

Öt hónappal ezelőtt már ilyentájt Szonját pateroltuk ki a nagyszülőknél és integetett nekem az ablakból, én meg bőgve szálltam be a kocsiba. Tudtam, hogy erősnek kell lennem és hogy hamarosan a kezemben tarthatom életem második csodáját, de az elsőt ezért ott kellet hagynom. Jellemző rám a műtét előtt az előkészítőből még őt hívtam fel. Azóta 5 kerek hónap telt el és az akkor még pocakomban lévő kiscsibe már itt héderezik mellettem. Legalább olyan erős jellem, mint én, hiába van töksötét és kivételesen alszik a nővére ő hangos kurjongatással adott neki hangot, hogy szerinte elindult a nap és kész. :) Jellemző azért, hogy már félig alszik a pihenőszékben a nagy reggeli vircsaft után. Tegnap reggel dokinéninél jártunk prevenar oltáson, szerintem emlékzett rá, mert majd el repült a kezemből, amikor meglátta a sok kisgyereket. Indulás előtt még jól összefosta magát, ennek örömére alig értünk oda, majd a váróban újabb nagy nyögések, mondom kiscsillag ne mááááár, de, fehér bodyban, még jó, hogy vittem váltásruhát. Ő sem lesz sokág kicsi lány, 7280gramm és 65cm. Foga egy szál se, pedig nagyon régen eléggé dolgozik rajta. Még kizárólag anyatejes, így azt hiszem ha a Szonjától szájába tuszkolt epres nyalókát leszámolom, akkor majd csak 1 hónap múlva kezdjük a hozzátáplálást.
Igazi kis banyamosolyú energiagombóc, már a kúszást próbálgatja és mindent megrág ami a közelébe kerül. Pár napja elolvadunk tőle, ugyanis a kis pinduri kezével simogatja az arcunkat, ettől tényleg meg kell zabálni. Éjjel jól alszik, de mindig keresztbefordul a kiságyban, hajnalban ébred egy gyors evésre és húzza tovább. Napközben is aludna nagyot, de ez testvérétől nem mindig megy. Szeret a pihiszékben szunyókálni, ilynekor szigorúan a zöld kockás takarót a fejre húzza és alszik. Csiklandós, leginkább a tarkója és az oldala, nameg a hasa ha fújjuk neki. Még mindig tátott szájjal néz és továbbra is gyűlöli a babakocsit. A babakocsi témában csak abban reménykedem, hogy ha stabilan ül, akkor már ellesz benne. Az idegenektől tart, főleg az ütyülüpütyülüsektől, ilyenkor azonnal felveszi a legörbülő csíkszájat és elkezd hüppögni. Rendkivül nyugodt és toleráns picilány csak ámulok és bámulok ezen. Imádjuk, és azt hiszem ő is imád minket. Megpróbáltam néhány rá jellemző képet összeszedni erre a kerek évfordulóra, remélem sikerült:)

Kivánságműsor

Sziasztok, Lili vagyok a következő számot azoknak kérném, akik róla az eszembe jutottak, a teljesség igénye nélkül, szóval szóljon most minden kedves olvasónak ééééésss : Náncsinak, Jucinak, Meskének, Elianának, Siccnek, Hencsinek, Wattacukinak, Julcsinak, Cuckának, Zsucinak, Zsónak, Gidusnak, Bjuninak, Gnekének, Citromnak, Barbarának és persze minden Ákos rajongónak, komáim ezt most nagyon összerakta!

Szófogadó a jány, na :)

Az az igazság, hogy nagy már de tényleg, amennyire nő ő éppen annyira a szája is. Hmmm, azért elgondolkodtató mi lesz a Kicsivel szájilag ilyenformán. Nem egy öltözködős típus, leginkább egy szál pólóban lenne nonstop. Meg úgy mostanában semmit nem akar, kb 2 percig, vagy még kevesebb ideig. Közben meg annyira csipem a humorát. Ma reggel is jön, asszongya: Én vagyok az álarcos bandita. Mondom ezt meg honnan szedted, Mire ő a szekrényből. Egyre inkább szokásai alakulnak ki, mániákus kézmosó és szétpakoló. Wc-re csakis simán ül rá, a wc szűkitő smafu, mo ndjuk a popsiméretét elnézve, az a veszély nem fenyeget, hogy beleesik. :) Kezdi azért szekálnia Kicsit, mondjuk húzza hason meg ilyenek, de a Kicsi még bírja, szóval egyenlőre nem szólok bele a falkavezér harcba. Azt hittem , hogy nem változnak már jelentősen, de mégis szemtől.szembe. egyre nagyobb csibész, amolya a szeme se áll jól tipus. A Zapját 3mp alatt csavarja az ujja köré egy-egy nagyobb disznóság után. Most éppen laticellből épitenek házat az udvaron és Bundi meg van sértődve, mert ő épít, Szonja rombol, ez a munkamegosztás. Gyakorlatilag 5 percenként összevesznek valamin, mint két morgós medve, aztán 5 perc után meg visítva hancúroznak. Alakítják egymást ők is rendesen. Én meg megtaláltam a régi videókat is, mintha sosem lett volna kicsi ez a prücsök, de tényleg. El sem hiszem, hogy ez a nagyszájú visszafeleselős Humor Herold az én picikém volt, nem is olyan rég. :)

Most érkezett...

Vidéki tudósítónk érkezett most hozzánk két hírrel, amit azonnal meg kell osztanunk önökkel. Ez a szombat reggel is úgy kezdődött a G. család életében, mint minden egyszerű hétvége. A két kiskorúból a nagyobbik hangos pisi felkiáltással és trappal indított, a kisebbik pedig éénk diskurzust folytatott a kiságyában lógó bárányállattal. G apuka kávét főzött, G anyuka pedig próbálta összeterelni a gondolatait. Szóval minden, de minden átlagosnak tűnt a telihold utáni párás reggelen, mindaddig amíg a kisebbik ded rá nem került a habtapi nevezetű objektumra. Ekkor ugyanis laza popsibillentéssel, elkezdett gurulni szabályos ütemben a nappaliban, pillanatok alatt csak G anyuka sikolya és a nappali oszlopa állította meg. Kiskorúnk ezen annyira meglepődött, hogy ezen tudományával azon mód felhagyott és bekérette magát a pihenőszékbe. Tudósítónk itt jegyzi meg, hogy ez csak az újabb fordulatos események előszele volt. Ugyanis a pihenőszékben a jövő héten 5. hónapját ülő, most már vehetjük szó szerint ded felült. G. apuka izgatottan meséli, hogy kiskorú G. Kira nagy meglepetést okozott neki, ugyanis azt hitte, csak véletlen történés részese, de a kishölgy akcióját még 2x bemutatta. G. anyuka rohant a fényképezőgépért, hiszen átvitt értelemben is forradalmi eseményekek lehettünk szemtanúi. A kép hátterében, a még szintén kiskorú G. Szonja látható, aki annyira megijedt a fejleményektől, hogy székestől próbálta húgát fekvő helyzetbe kényszeríteni, szerencsére nem járt sikerrel, mert ennek bizony beláthatatlan következményei lehettek volna fejreesés okán. Kérésünkre, G-né Ilona elmesélte, hogy azért volt ez a nagy hacacáré az esemény körül, mert családilag nem erre a villámmozgásra számítottak másodszülöttüktől, kiindulva az elsőként napvilágra jött gyermekük mozgáskultúrájából.
A másik esemény szintén a G. család háza tájáról érkezett. Névtelen bejelentés érkezett a szomszédoktól, miszerint a családnál gyermekmunka esete forog fent. G-né felszólításunkra közölte, hogy a mai borús időre igenis ő tervezte be az ablakpucolást. G. Szonja önként és dalolva segített a munkálatokban, minden bizonnyal több kárt okozva, mint hasznit, de ez nem vesz le a tevékenység értékéből egy hangyafarknyit sem. Széles mozdulatokkal takaritotta meg ablakát és nagyon büszke volt a kilátható végeredményre. A gyermekmunkaellenes csoport természetesen vizsgálja az ügy körülményeit és nyomozást inditott az ügyben.
Kedves olvasóim kicsit fricskázva a semmitmondó bulvárhíreket, így szerettem volna veletek közölni két ama mai és szívünknek kedves hírt, amit tökéletesen megfogalmazható, egy kerek bővitett mondatban, miszerint: Kira gurul és felült, Szonja pedig ablakot pucolt.:)Ennyi!:)