2012. január 15., vasárnap

Egyre többet gondolok a munkámra....


"Amikor még kicsi voltál, sokat foglalkoztak veled, hogy megtanulj evőeszközzel enni, megtanítottak felöltözni, bekötni a cipőfűződet, begombolni az ingedet. Kicserélték a pelenkádat ,megmutatták, hogy hogyan mosakodj és fésülködj. Erkölcsre és empátiára tanítottak. Amikor majd megöregszenek és ők felejtenek el bizonyos dolgokat légy rájuk tekintettel. Lesz amikor ők felejtik el hogyan kell bekötni a cipőfűzőt, és hogyan kell begombolni az inget. Amikor ők eszik le magukat, vagy remegő kézzel fésülik a hajukat. Légy türelmes mert te is lassan fejlődtél, ők is lassan öregszenek. Egyedül a te jelenléted, türelmed és nagylelkűséged lesz az ami melegen tartja a szívüket. Egy napon mikor elveszítik az egyensúlyukat és nehezükre esik majd járni, fogd meg a kezüket és tisztelettel kövesd őket lassú tempójukon úgy ahogy ők követtek téged amikor járni tanítottak. Légy mindig mellettük, ahogy ők tették: küzdöttek, sokat áldoztak és éltek... Értünk, Érted. Egyszer majd te is leszel ilyen helyzetben..."


Nincsenek megjegyzések: