2013. június 10., hétfő

Egyszer talán mesélek róla...

Két karját körém fonva szorosan magához ölelt. Egy szívdobbanásnyi időre meglepett, majd én is épp oly erősen átkaroltam őt. Végre valaki, aki nem azért érint meg, mert előnye származik belőle. Csak úgy magához szorít. Ölelés, hátsó szándék nélkül, csak azért, mert jólesik. Mostanában nem sokszor volt benne részem.

1 megjegyzés:

julcsi írta...

Hatalmas szívből jövő ölelést küldök neked most is Lilim!♥