Holnap....

Holnap újabb szakasz kezdődik az életünkben, mindannyiunknak. Fura ambivalencia van bennem, várom és közben maradnék. 6 évet voltam itthon velük és igen siratom ezt az időszakot, elraktározva belül mindent, ami már soha nem lesz, a késői esti sutyorgások, a reggeli, délelőtti lassú ébredések, az egész napos együttlét. A mérleg másik nyelvén pedig ott van, hogy újra feladatok, újra emberek között. Hat év alatt minden megváltozott, kicserélődött, 1-2 ismerős arc maradt csupán. Jó lesz érzem, hiszem és nagyon akarok most fecske lenni, remélem sikerül. Szóval reggel új emberként ébredek (vakarom ki magam hajnalban az ágyból) ismét dolgozó nő leszek, azért bevallom, ma délután amikor pakoltam össze a cuccaim reggelre könnybe lábadt a szemem. Képletesen bezártam egy szakaszt az életünkben és próbálok az új felé tekinteni, bízom benne, hogy menni fog, hogy nem felejtettem sokat, hogy újra pörögnek majd a fogaskerekek. Még nem fogom ám fel, pénteken épp mondta az egyik kolléga, hogy majd hétfőn megbeszélünk valamit, mire  én csípőből mondtam, hogy hétfőn tudja, hogy nem hordok ebédet, nem jövök, mire 5-en röhögtek körbe, hogy dolgozni se?! Kaptam pár sms-t, hogy nem elfelejteni és betyárbecsületből ha nem érnék oda, higgyem el felköltenek.Azért izgulok kicsit,  drukkoljatok :)

 

Kirának tetszett a hely(em)

Az udvart is átrendezték a tiszteletemre :)(a lófüttyöt, teljes átépítés van )