2013. november 3., vasárnap

Tök jó buli

Tegnap éppen gyanútlanul vágtattam haza a zöldségesből, amikor is hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam felhívom a barátnőmet, csináljunk már valamit ebédfőzés helyett, amikor is 5 méterre szembejöttek velem a kisfiával. Mivel ezt égi jelnek tekintettük (annak a szart, mehetnékünk volt) gyors vágtában összedobtunk  néhány szendvicset ebéd gyanánt. Szonja megfésülte Kirát mondván jön a szerelme is (omg) és rohamtempóban felöltöztek, ilyet még sosem láttam tőlük. Majd kb 10 percet még kint tobzódtak, amíg ideértek a többiek. Az úticél Szilvásvárad volt, a kocsi hátsó sorából trióban hallgathattuk végig Shrek szamarát, hogy "ottvagyunkmá". Felfelé kisvonatoztunk, a nagyréten volt egy szuper játszótér ahonnan kemény ígéretek árán lehetett kicsalogatni a népet. Lefelé nyomtunk egy két órás gyalog etapot. Igen ám, de kiderült, hogy lent éppen tökös napok vannak, tökfaragással, versenyekkel, szellemekkel, boszikkal. Én nagy antihelloweenes, belementem a tökfaragásba megadva magam, de nem volt már tök. Ekkor mentve a helyzetet szembesétált velünk tiniszerelmem és kiscsaládja és a viszontlátás örömeképpen nekem adta a tökét (höhö). Innentől kezdve cipelhettem magammal ősárgaságát. Ekkor futótűzként terjedt a hír, hogy szellemvonatok indulnak felfelé, annak minden jelképével együtt. Naná, hogy mentünk, töksötétben, heringként funkcionálva. Ráadásul csak a fél hetes "expresszre" volt már hely, de egy borgőzös és parókájában nem látó bakterrel eltépettem a fél hatoson a jegyet. (Khmmm). Felfelé tüzek, tökök, csontvázak és szellemek voltak mindenfelé. A Nagyrét a rettenet rétje lett hát mit mondjak, beszarás volt szó szerint. Csak a fákon villózó fények, füstgép, sikolyok. Szonjánál és Boncánál el is tört a mécses, úgy megijedtek. Mit mondjak, még nekem is állt a hátamon a szőr, annyira hatásos volt, ahogy a vámpírok ugráltak le a fákról. (Amúgy is utálom még az ilyen filmeket is). Sovány malac vágtában visszamentünk a vonathoz, ahonnan már vigyorogva nézték a tűztáncosokat. Kivéve Kira vadmalacot, aki visított, hogy ő bizony vissza akar menni rettegni (kire ütött ez a gyerek?) Borgőzös bakterbácsink helyzetet mentett, ölbekapta a delikvenst, aki kiosztott neki 1-2 puszit és bevonultak a tömegbe. Leérve közölték, hogy tényleg tök jó buli volt, de ez a szellemes sztori nem volt éppen tőlünk szellemes ötlet...szerintem sem. A Szilvásvárad vége táblánál már mind a három koszos-maszatos pocok elégedetten hortyogott hazáig.









Szonja féle videó, a telefonon találtam, azért itthon már elemében volt a hős(cincér)  :D

Nincsenek megjegyzések: