Még csütörtökön...de eddig ülepedett bennem a fekália. Olyannyira, hogy ehhez a bejegyzéshez, egy laza 30dkg-os mogyorós Milkát fektettem magam mellé. Biztos voltatok már vele úgy, hogy valami tudatalatti állapotban zsigerileg érztétek, hogy nagyon nem kellene valahová menni. Na kb így voltam én a Fődhivatallal, már többször próbálkoztam/tunk bejelenteni édesanyámat szerény hajlékunkba lakcímügyileg, de mindig falakba ütköztünk. Nagy falakba. Aztán gondoltam egy nagyot mit nekem egy nap szabi kivétele (de nagyon is az, ilyen szarságokra). mert ugyebár a FH-ban rendkívül ügyfélbarát ama bizonyos ügyfélfogadási idő minden nap lehet menni, 2 órára 8.30-10.30, azé' ez már valami. Odaértem és mindössze egy ember volt előttem, vállon veregettem magam és megköszöntem, azt a cirka 5 percet, amit itt most el fognak rabolni az én életemből. Nem szoktam jellem(groteszk) rajzokat készíteni, de kettő darab hivatalnok volt "szolgálatomban",az egyik Máris szomszéd, csak szakállban, a másik meg egy citromot nyelt, 50-es "mérnemvagyokénmárnyugdijas" fap..a. Már a várakozó helyiségben nem várt problémába ütköztem, ugyanis nem volt kirakva kötelezően kitöltendő űrlap. Amíg hezitáltam, krákogtam a küszöbön, addig jött két szotyizó asztalos, kiverni az ügyfél és az ügyintéző közötti ablaküveget (20perc). Odamentem mosolytalankához, hogy elnézést, de nincs kint űrlap, kaphatnék? Miután Máris szomszéd nem reagált, őt nézte a hölgy a kérdésemre, legalább olyan várakozóan, mintha az ő seggéből peregnének az űrlapok. 2 perc várakozás után , 15cm-re maga mellől elém vágott olyan 10 db űrlapot: "Vigye má' ki." Kivittem. Ülök le, töltögetném, ha volna mivel, de nincs. Visszapofátlankodok és bepróbálkozom Máris szomszédnál, hogy "elnézést kaphatnék egy tollat", volt előtte 5 db, "há' ez az öt nem fog, azzal eggyel ami fog, meg én írok." Jelzem ügyfél rajtam kívül nem volt, a fickó legfontosabb dolga az volt, hogy a reggeli parizer maradékát kiszívja a szuvas fogából. Majd azzal a lendülettel el is fordult. Mentem a következőhöz, utálokittlenni banyához kérdés ugyanaz válasz: "Mi vagyok én kellékes?". Mosolyogva áthajoltam az ablaküveg helyén, kezet nyújtottam és közöltem, hogy: "akkor bemutatkozok én is, én vagyok a fizető ügyfél". Ebben a pillanatban eldurrant az agya és elém vágott egy félig szétrágott tollat. Kivonultam töltögettem, közben jött pár ügyvéd-végrehajtó-bennfentes-sógor-koma-jóbarát,elvileg utánam. Mivel én meg k..... előzékeny vagyok 50 percet támasztottam az ajtófélfát, a kutyát nem érdekelte, hogy én következnék. Majd behívott Máris szomszéd, akinek őrült problémája volt, hogy nem tudom fejből a helyrajzszámot, mert ezt ugye minden valamire való ember nyomja zsigerből álmából felkeltve is. 3 perc alatt megkaptam a tulajdoni lapot, cirka 6250, jobban mondva 6260ft-ért. Mert....közölte velem, hogy valaki átverte 10 ft-al és akkor most nekem 10ft-al kevesebbet ad vissza, itt már fejhangon röhögtem. Aztán visszaadtam fap.. a tollat: "Nagyon szépen köszönöm és továbbra is ilyen szép mosolygós napot kívánok" Majd emelt fővel kivonultam, 5 perc helyett cirka 90 perc után. Őszintén 6km-t gyalogoltam onnan, hogy elpárologjon a mérgem...hol élünk kérdem én? Nem kell vigyorogni nekem, de elvárom, hogy segítőkészek legyenek...ez lenne a minimum, mindemellett sajnálom is őket...megkeseredettségüket leplezik ezzel a felsőbbrendűséggel. Innen küldöm nekik ezt a fotót szeretettel:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése