Sága részvényesek leszünk :)

Tegnap szokásos esti kis szeánszunkra készültünk, úgy mint vacsora és fürdés, aztán alvás. Gondoltam odadobok egy kis virslit a népeknek. Ki-ki a helyén abszolválta az elemózsiát, ami ez vigyorexünknek cirka 30mp-ként etetőszékben felállást or popsirrázást or kimászást jelent, ebben avagy váltakozó sorrendben. Felkarikáztam neki 1 virslit, mint a tyúkok a szemes takarmányt 3 ujjal 10mp szintidővel tömte be, kizárólag kenyér nélkül. Próbáltam beletuszkolni 1-1 falat kenyeret a virslitől hörcsögpofát öltő delikvensbe, de gondosan amolyan Hamupipőke effektusban kiszelektálta a szájából és kiköpte. Kapott még egy felet 5mp virsli sehol, annyira röhögtünk, és idő hiányában esélyünk sem volt képileg dokumentálni a mozdulatsort. Miután felforgatta az etetőszék tálcáját és sehol nem talált egy elkóborolt karikát sem, kivettem. Azzal a lendülettel felmászott a nővére mellé és röhögve lopkodta a virslijét Szonja nagy rikácsolása és felháborodása közepette. Az okos nővér is bepróbálkozott a (le)kenyerezéssel, de ismét csak a manna(virsli) kellett. Miután nagyobbikunk tálcájának felforgatásával sem tudott több virslihez jutni, elvonult. Ekkor már 3 virslitől dudorodott a pocakja hellyel-közzel megalapozva jóhangulatát. Valamit azonban kiszagolhatott, mert 2 perc múlva a virslis zacskóval jelent meg, arcán üdvözült mosoly, nyelvével kéjesen nyalogatva a nylondarabot, amit természetesen a kukából varázsolt elő.
Én nem tudom mi van a virsliben, ami ekkora elemi erővel hat rá és esküszöm, hogy egyébként sem éheztetjük a dedet...mégis gondolkodóba ejt, hogy ezek a Ságáék tudhatnak valamit...amit mi nem...egy dologban biztos vagyok, családi kiszerelést kell legközelebb venni, ennek a virslizabálónak...Jó tudni, hogy a teljes extázishoz, elég neki némi hengerelt húsárú :)