Lazulok

Voltunk páran :)

Meglepi Nekik, mert megérdemlik

Amíg folyamatosan emberek között voltam a munkahelyemen és napjaim nagy részét nem papírrengetegben  töltöttem, akkor a lazulás azt jelentette, hogy elmerültem a kád habjaiban egy jó könyvvel és legalább 5x engedtem rá forró vizet. Nem mondom, hogy nagyon csendes lenne az életem a két prücsökkel, mert csend akkor leledzik otthonunkban, ha már (úgy a 14. menet tájékán) kiüti őket álommanó. Melóban is sikerült azért kliensek közé keverednem, naná, hogy azok közé, akiket senki nem vállal el, mert nem bírja lelkileg. Éberkóma, autizmus, down szindróma, mindegyik legsúlyosabb foka. Hazudnék ha azt mondanám nem szakad meg olykor a szívem, hazudnék akkor is ha azt mondanám a velem egy korú általam még teljesen egészségesnek ismert, most kisgyerek állapotban lévő éberkómás ismerősöm első látogatása után a torokgombóc érzése, kifelé háttal a kapunak, utcákon át folyó könnyeimmel és miértjeimmel volt tele az intézetig. Mert bár végig viccelődöm, mosolygok és teszem a dolgom, de nem lehet nem belegondolni a megváltozhatatlanba és dacolni mindennel, még a reményvesztettséggel is. Szóval a lélekeső és lélekemelő pillanatok után kell lazítanom, de már nem a csendes pihenéssel. Fertőzéssel terjesztem a lazulási formát, ha bent dolgozunk, bömböl a kedvenc, sőt néha még rázzuk is az asztal körül. 3-an vagyunk egy irodában és sikerült mindenkinek vénásan adagolni a fertőzést, ami helyreráz, ami lételem, ami kell. Kowalszky meg a Vega. Nem, nem lehet megunni. (Szerintem mondjuk nem lehet nem rajongani sem érte). Jöttek ám mifelénk, két nappal a koncert előtt már nem lehetett bírni velem. Hatalmas örömünnep volt, lélekemelő, építkező, együtt lélegző. Jó volt látni a tiniket, a saját korosztályom, és az 50-es házaspárt a koncerten. Végigtomboltam...végigtomboltuk...még most is borzongok ha visszagondolok rá. Már egy hete fel vagyok töltve újra és tudom, hogy ez eltart december elejéig a következő koncertig. Ha ismeritek akkor szeretitek tudom, ha mégsem akkor a kedvemért és a saját lelketekért hallgassatok bele, olvassatok a sorokban, töltődjetek és hamarosan Ti is jöttök a koncertre, együtt lélegezni, együtt szívdobbanni, közösen csordultig telni lelkileg.