2016. október 2., vasárnap

Azok a jó mestörembörök :o)

Volt a nyáron egy nagyobb projektünk is. Már nagyon régen esedékes lett volna. Szolgáljon eme történet tanulságul azoknak akik lakásátalakításéba kezdenének, azonnal verjétek el a pénzt, menjetek utazni, részegedjetek le, szórjátok szét vagy bármi, Az úgy volt, hogy a mi fürdőszobánk még a Don kanyarból maradt itt, de nagy melóra gondolva, mindig halogattuk. Műveltük magunkat házátalakítós tévéműsorokon, amin cirka 45 perc adásidő alatt még ha gyorsított felvételben is, de megoldották a dolgot. Namármost nálunk fürdőszobaprojekt volt, ami ugye ehhez képest semmise. Sőt nagy vagány amazonként közöltem Bundival, hogy dolgozzon csak én pikk-pakk elnavigálom itt a meseterembereket.
 Már ott felvillanhatott volna valami, amikor a csempe kiválasztása majdnem válóperes ügyvédnél végződött, de nem hittem a baljós előjeleknek. eredetileg bordó volt az alapszín, ebből lett a végére kék. Nade beleszerelmesedtem egy csíkos ezüstszálas színváltós csempébe, aminek elég horror négyzetméter ára volt, de én addig pislogtam a zuramra még engedett szerelmemnek. Ki is fizettünk mindent amikor is a rakodásnál szóltak , hogy van egy kis gixer. Az én csempeimádatomnak a darabára annyi, amit ők véletlenül négyzetméternek írtak ki, fizessünk már még be az 50db csempére cirka 250 000-t. Én a zuram huzavonájára mentem vissza és próbáltam nagyon határozottnak tűnni amiből nagyon lehúzott a szettemhez és fellépésemhez nem illő kisebbikemnek vett héliumos szülinapi lufi. Ennek ellenére ha én eldöntök valamit, az úgy lesz és punktum, mint egy kiképzőtiszt kettő kérdést tettem fel: Ki hibázott? (Ők.) Hívjam a fogyasztóvédelmet vagy befejezik a rakodást? (Befejezték). Sőt hazafelé a főfőmufti hívott fel elnézést kérni, de ez engem már nem érdekelt, nyáladzva öleltem magamhoz szerelemcsempémet. Aztán megjöttek a mesteremberek., Na mondom fiúk, villany és vízvezeték csere az egyértelmű, de kezdjük azzal, hogy ezt a falatkivesszük, ide meg rakunk egyet, mert kell egy külön wc. Itt még csak a fejüket vakarták, amikor előadtam, hogy a kád ott lesz, a tusoló, ott a boyler meg emitt, akkor már leültek rajzolni, Amikor világossá vált számukra, hogy gyakorlatilag még egy konnektor sem marad a helyén, akkor már én rajzoltam nekik a falra, hogy mi hol lesz. csak némi szösszenet, volt olyan nap, amit az udvaron töltöttünk akkora volt a por. Volt olyan, hogy szobawc-t hoztam az intézetből, volt olyan, hogy egy hétig a szomszédban fürödtünk, volt olyan, hogy 2-3 napig nem volt víz, vagy áram. Cirka 1.5 hónap igaz survivorként. Az első örömtáncot a wc elkészültével jártam, Szonja legnagyobb megrökönyödésére, hogy lehet ennek így örülni. Akkor elég vulgárisan azt közöltem, hogy ha te ástad volna a szarod 2 hétig a hátsó kertben, te még csókolgatnád is a porcelánt (én sem álltam távol tőle). A második a saját kádamban elmerülve csendben por és ütvefúró nélkül. Konzekvencia, soha többet ilyet, cirka árakban a maximum számítottat be kellett szorozni kettővel, a munkások soha nem érnek ide amikorra ígérik, valamint minden napra akad valami bibi amire nem számítanak. Örök emlékül álljon ittkét fotó, egy a kezdetekről....és egy az utcsó simításokról, amire már a ház ura is megérkezett.




2 megjegyzés:

gneke írta...

Nagyon szép lett! Nálunk anno hónapokba telt, míg átalakították fürdőszobát, meg utána mikor a férjem rendbehozta a hibájukat. Rossz emlék.
És itt is boldog születésnapot még egyszer! Barátnőm mondta bár hónapja, hogy bizony 30+x lett :-) Engem a 40 megviselt, nagyon, azóta sem hiszem el,hogy már felette vagyok. 43 éves lettem áprilisban. Puszi nektek, ritkán írok, de mindig csodálom a lányokat, szépek, okosak.

Ditti írta...

Na szuper..:D Mi épp házfelújítunk/bővítünk, és nem akartam elhinni, amikor mindenki azzal jött, hogy a kalkulált ár 15-20 százalékát alapból rátehetem (és örülhetek, ha csak ennyi plusz lesz), annyi váratlan extra költség lesz...Jól haladunk efelé...Pedig én anynira azt hittem, hogy az én árajánlataim aztán mindent, de mindent tartalmaznak, és nem lesz itten kérem semmi plusz. :D Azóta a káosz csak nő, a pénz fogy, néha totál elkeseredem, de a végeredmény remélem, majd kárpótol, mert legalább a munka minőségére nincs panasz. Hát, néha jobb bele sem gondolni, mibe vágtuk a fejszénket. :) A ti fürdőtök nagyon szép lett, gratulálok!