Beeeeeeeeeeeeee :)

Virágos szép zöld mezőben bari bárány béget,
Rámosolyog víg kacaja az azúros égnek.
Minden lépten csilling-csilling, cseng a kis csengője,
Csupa tánc és fürge játék, ha ugrál előre.

És mondja és mondja és mondja

"PAJADICSOM, GYŰJJÉTEK BEFELÉ, ÉN MÁR JÓLLAKOTTAM!"

Azt hittem nagyobbik dedünk beszédfejlődésében már csúcsokat döntögetünk. Alakul a ragozás, mindent elmond, folyamatosan mesél, sőt már történeteket talál ki. Bár nem értek hozzá, de lassan 2.5 évesünk, tisztán beszél, a h és r hangot ejti j-ként. A hangsúlya érdekes, kicsit Karamelles, ahogy ő énekel, felfelé viszi a hangsúlyt. Egyre inkább megmutatkozik verbális egyénisége, sziporkázik, humorizál, felesel, alkudozik. Rendszeresen telefonál a barátoknak, ismerősöknek, gyűlnek az aranyköpések, úgyhogy az elmúlt pár nap terméséből idepötyögök néhányat az utókornak, persze elsősorban a mondatok megalkotójának :)

"Anyaaa gyeje, Kijababa összefosta magát, bojzalmas"

***

Bundi egyik kollegája szaladt be hozzák tegnap.
"Félek a bácsitól, nem simogatta meg az ajcomat"

***
"Szimatolj anya szimatolj'" - bingó az orrom alá pukizott.

***

"Anya felviszem azt a bonbont, amit Majci bácsitól kaptál, mert ellopják a hangyákok, a kutyafáját."

***
Odarakja a babát a cicijéhez: "Szopatom."

***
Szonja ott van az a kis pöcök meg kell nyomni.
"Nem sikejül, bamba vagyok. Sikejült! Szupej, szupej, szupej!"

***
Szonja kapcsolgatja a villanykapcsolót, ezért Bundi mérges, mert egyet már sikerült neki szétszedni pár napja, Szonja csücsörit mutatóujját a szája elé rakja:
"Hagyjatok békén, cssssss nyugodj meg apa!"

***
Hogy hívnak?
"Szonjababa".
Mi a neved?
"Gajami Szonja."
Hány éves vagy?
"Kettő."
Hol laksz?
"Házikóba."

"Kérem ne zavarjanak"

Szóval kedves pelenkás haverjaim, én a legkisebb jelentkezem a famíliából. Először is a felső fotó aljas rágalom, nem nem alszom mindig. Ok a mai nagytakarítást tényleg átaludtam, de ennek taktikai okai voltak, a francnak volt kedve vasárnap lévén az alantas munkához. Hálából csendben figyeltem a pihiszékből, vagy ha nagy volt a ramazuri, akkor dobtam egy hátast, fejemre húztam a takarót és szunyáltam. Szóval nem igaz, hogy csendben alszom nonstop, de tény, hogy néha a legszebb álmomból ébreszt a nővérem. Az a nőőő apppám, na jó most még bájosan vigyorgok rá, de jöjjön csak el az én időm, amikor végre el tudok menni a játékaiért és nem csak pár másodpercre mutatja meg nekem. Na jó tetszik ahogy puszilgat, de a gügyögésétől, hogy "szijjjja kijababa," komolyan égnek áll az a pár szál hajam, ami még nem kopott ki, most mit veszi el a szerepemet, én vagyok a kisbaba és nekem kell gügyögni,ennyi. Mondjuk az nagyon cool volt, amikor odaadta az epres nyalókáját, csak az a baj, hogy anya résen volt és hamar felfigyelt a cuppogásomra. Apropó anya, hát ne tudjátok meg, nem mondom vannak jó oldalai a kisbaba létnek, mondjuk az a két nagy dinnye amiből csak úgy dől a cucc a számba és még csodálkozik ha besokallok, ma is jött a cumival, mint valami dedósnak, akit át lehet verni, de bakker én már elmúltam 3 hónapos, nem most téptem ki a magzatvízből. Amúgy a nemtetszésemnek mindig hangot is adok, ergo ha tele a pelus, ha sapkát szuszmákol rám, ha nem vágja, hogy lökje már a kajám, vagy ha a nővérem nem hagy aludni. A vízszintundoritiszem múlóban van, mert van egy csomó szines etvasz, amive már jókat lehet játszani. Na a fater az nem semmi, nagyokat vigyorgok és pukizok neki, ettől ő rohadt boldog, legalább annyira, mint én, amikor leraknak a macis függöny elé és beszélgethetek a haverokkal, ha még a nap is süt, az külön fokozza az élményt. Apjuk amúgy kis szerelmemnek hív és mániája, hogy a borostájával csikizi az oldalam, mondjuk szerintem ezt csak ő élvezi, de elnézem neki, elvégre mindenkinek lehetnek perverziói nem? Anya azt szokta mondani, hogy higgyem el, milyen jó legkisebbnek lennia családban, mert annak mindent szabad és ő a kedvenc stb. Mondjuk ennek is beetetésszaga van, de most még csak vigyorgok rajta, aztán majd ha nem így lesz, akkor megmutatom ki is a főnök a családban. Szóval azt hiszem mindent végiggondolva egész jó helyre pottyantott le a gólya, de mihelyt megtanulok írni, azt hiszem lesz egy táblám,hogy "kérem ne zavarjanak", szeretek kicsit egyedül és főként CSENDBEN lenni, evvan, nekem meg ez a perverzióm, de mint mondottam, ez úgyis mindenkinek van.
Sok-sok nyálas puszi és fogatlan vigyor nektek, ölel benneteket, az egyenlőre! még csak kisfőnök Kira

KŐ

KŐ AZ ÚTON

Szerző: Prohászka Ottokár

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
s lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.
Nézd meg a követ,
aztán kezdj el Beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld ezzel az akadállyal neked.
S ha lelked az Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott.

Hordozás

Megmondom őszintén ha valaki azt mondta volna nekem egy évvel ezelőtt, hogy én is erősíteni fogom a hordozók táborát, akkor nem igazán hittem volna el neki. Rugalmatlan voltam ez ügyben, bevallom, sőt csúnya ilyet mondani, de amolyan úri hóbortnak tartottam. Sőt soha senkit nem láttam még a környezetemben itt a világ végén babát hordozni. Sőőőt továbbmegyek, kaptam egy hordozókendőt kipróbálásra és körülbelül úgy éreztem magam, mint a kaszáspók, akinek összeakadtak a lábai. Ígyhát maradt a babakocsizás és az ölben cipelés.Közben fórumokon és különféle helyeken a neten már olvasgattam róla, és többen fel is ajánlották kipróbálásra az ún kötős kengurut, maradjunk a magyar megfelelőnél. Aztán a múlt hét végén itt volt a masszőr barátnőm és közölte, hogy azonnal találjak ki valamit a kicsi cipelésére, mert katasztrófa sújtotta övezet a hátam. Ekkor döbbentem rá, hogy gyakorlatilag baloldalt tartom a csöppöt a maga 6 kilójával. Szóval nekiveselkedtem én is, és azt kell mondanom, hog nagyon nagy ökör voltam, hogy ez csak most jutott el az agyamig. Zsó barátnőm elküldött kipróbálásra egyet, ma le is teszteltük. Naaaagyon amatőr vagyok még benne, így zsizsegett a mini amíg beletettem, de utána tejbetök módjára vigyorgottt, viszont nem nagyon tetszett neki, hogy leültem. Bundás közölte is, hogy a hátamra meg kössem a nagyot és indulhatunk is. Komolya csak szuperlatívuszokba tudok beszélni róla, egyrészt hirtelen mintha siva lennék, hogy minden kezem szabad, másrészt mintha nem lenne súlya Kisgombócnak. Persze rengeteg kérdésem van még ezzel kapcsoaltosan, de ha hosszú távon is beválik a tesztben, akkor azt hiszem befektetek egybe. El se merem képzelni még, hogy mekkora szabadságot adhat ez nekünk, hiszen a batár babkocsinkkal itt vidéken nem tudunk se busszal, se vonattal közlekedni, ergo a szüleimhez sem tudunk menni csak ha Bundi szállítmányoz minket. Szóval megkérnék minden kedves ismerőst, hogy ha legközelebb csak azért idegenkednék valamitől, mert itt falun megbámulnak majd az utcán, vagy mert ügyetlennek vallom magam, legyen szíves fejbekólintani. A kötésekből mondjuk még nem is merek a hátrakötöm a gyerket-ben gondolkozni és igen elsőre macival gyakoroltam, akit később Szonja hurcibált, jelzem a Maci totál nem jól van bekötve, mert múmiává kellett tekernem az ideiglenes macianyukát. Szóval gyakorlunk és kezdek bizni a sikerben, tudom sokaknak ez tényleg nem nagy dolog, de nekem az.

Könyvajánló

Most, hogy így utolért minket a az augusztusi tél és a végtelen séták sorát felváltja a falak közé szorulás, újra előkerültek a foglalkoztató könyvek. A nagy kedvencet Gidustól kaptuk még Szonja születésekor. Rendkívül kreatív, érthető, havonkénti és naponkénti!!!! ötleteket ad újszülött kortól, egész kisiskolás korig. Mára már mindkét csibémmel leheta speciálisan rá szabott feldatokat gyakorolni. Ne gondoljatok itt hatalmas dolgokra, sokuk ismerős már, hiszen alapból eszébe jut minden anyának, mégis sok-sok ötletet meritek belőle, nap, mint nap. Valamilyen oknál fogva azt gondoltam, hogy Szonja a nyomdázáshoz még kicsi, ergo kikeni a jövő hetet is festékkel. Hittem a könyvnek és elindultam kicsiny városomban nyomdabeszerzésre. Meg mondom őszintén nagy csalódás ért, 2000-3000 ft között mozogott egy kb. 6-7 figurás nyomda, amiből csak verdás volt vagy növényes (számomra felismerhetetlen virágok, füvek). Szóval nyomda nélkül tértünk haza. Aztán tegnap bementünk Szőrös Bundinak borotváért a kis békebeli illatszerboltba. Röhögtem egy jór, mert volt kisfiúknak játék borotválkozókészlet, nagyon jópofa és az alatta lévő polcon egy akváriumnyomda.10 féle jópofa állatkával 790ft-ért, gyorsan kifizettem, az eladó segített, hogy a szemben lévő papírboltban vegyek hozzá pénztárgépbe való tintát, mert az nem szárad be. Hazaértem a zsákmánnyal, és kb. 3 órát nyomdáztunk, megtanultuk a vizi állatok nevét, azt, hogyan kell nyomdázni, majd kiszíneztük a figurákat. Ahogy a képen is látható, Szonja váltott kezet használ, de egyre inkább balkezes. Sokan mondták, hogy szoktassam át, de nem fogom, látom anyukámon és a bátyámon micsoda galibát okoz, hogy gyakorlatilag bal kézzel vágnak, esznek, de jobb kézzel írnak. Dednek majd kialakul melyik lesz a domináns keze, de nem sürgetem. Szóval ha már csak egy ilyen kellemes délutánt csinált nekünk ez a könyv, már megérte, de ez tényleg csak egy volt a sok-sok ötlet közül, amivel leköthetem lánykáim figyelmét. Nem beszélve arról, hogy Szonjával elértünk ahhoz a részhez, amiben azt gyakorolhatjuk mit is kell megtanulunk a következő egy évben az óvodáig.:)

Érzéssel...

Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel:

“Vak vagyok. Kérem, segítsenek!”

Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt:

“Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”

Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:

“Tavasz van, és én nem láthatom.”

Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!
(ismeretlen)