Hordozás

Megmondom őszintén ha valaki azt mondta volna nekem egy évvel ezelőtt, hogy én is erősíteni fogom a hordozók táborát, akkor nem igazán hittem volna el neki. Rugalmatlan voltam ez ügyben, bevallom, sőt csúnya ilyet mondani, de amolyan úri hóbortnak tartottam. Sőt soha senkit nem láttam még a környezetemben itt a világ végén babát hordozni. Sőőőt továbbmegyek, kaptam egy hordozókendőt kipróbálásra és körülbelül úgy éreztem magam, mint a kaszáspók, akinek összeakadtak a lábai. Ígyhát maradt a babakocsizás és az ölben cipelés.Közben fórumokon és különféle helyeken a neten már olvasgattam róla, és többen fel is ajánlották kipróbálásra az ún kötős kengurut, maradjunk a magyar megfelelőnél. Aztán a múlt hét végén itt volt a masszőr barátnőm és közölte, hogy azonnal találjak ki valamit a kicsi cipelésére, mert katasztrófa sújtotta övezet a hátam. Ekkor döbbentem rá, hogy gyakorlatilag baloldalt tartom a csöppöt a maga 6 kilójával. Szóval nekiveselkedtem én is, és azt kell mondanom, hog nagyon nagy ökör voltam, hogy ez csak most jutott el az agyamig. Zsó barátnőm elküldött kipróbálásra egyet, ma le is teszteltük. Naaaagyon amatőr vagyok még benne, így zsizsegett a mini amíg beletettem, de utána tejbetök módjára vigyorgottt, viszont nem nagyon tetszett neki, hogy leültem. Bundás közölte is, hogy a hátamra meg kössem a nagyot és indulhatunk is. Komolya csak szuperlatívuszokba tudok beszélni róla, egyrészt hirtelen mintha siva lennék, hogy minden kezem szabad, másrészt mintha nem lenne súlya Kisgombócnak. Persze rengeteg kérdésem van még ezzel kapcsoaltosan, de ha hosszú távon is beválik a tesztben, akkor azt hiszem befektetek egybe. El se merem képzelni még, hogy mekkora szabadságot adhat ez nekünk, hiszen a batár babkocsinkkal itt vidéken nem tudunk se busszal, se vonattal közlekedni, ergo a szüleimhez sem tudunk menni csak ha Bundi szállítmányoz minket. Szóval megkérnék minden kedves ismerőst, hogy ha legközelebb csak azért idegenkednék valamitől, mert itt falun megbámulnak majd az utcán, vagy mert ügyetlennek vallom magam, legyen szíves fejbekólintani. A kötésekből mondjuk még nem is merek a hátrakötöm a gyerket-ben gondolkozni és igen elsőre macival gyakoroltam, akit később Szonja hurcibált, jelzem a Maci totál nem jól van bekötve, mert múmiává kellett tekernem az ideiglenes macianyukát. Szóval gyakorlunk és kezdek bizni a sikerben, tudom sokaknak ez tényleg nem nagy dolog, de nekem az.