Csak kicsit félrefordítom a fejem és azt veszem észre, hogy Kisgombóc első szülinapját üljük. Teljesen olyan érzésem van, mintha tegnap jöttünk volna haza a kórházból és közben meg már eltelt 4 hónap. Most éppen kicsit szuttyogi a kis hölgy, de ez semmit nem veszel el jókedvéből, sőt még az orrszívó sem hozza rá a frászt. Igaz kis, nyugodt baba, ahogy arról a nagykönyvben írnak. Nem nyafog, nem éjszakázunk...sőt néha már nekem kezd lelkiismeret furdalásom lenni, hogy tizedannyit sincs ölben, mint nővérkéje. Ma megörvendeztetett az első hátról hasrafordulással. Vigyorogva ébred, egyedül alszik el. Még mindig szereti a takarót a fejére húzni és jót durmolni alatta. Jókedvében magyaráz és magyaráz és magyaráz...Az apja szerint a szájával néz, ez tényleg vicces, de így van, minél jobban rácsodálkozik valakire vagy valamire, annál nagyobbra nyitja a száját. Szereti az esti fürdetéseket, a nagy összebújásokat és továbbra is rajong a nővéréért. Hatalmas erő van benne, folyamatosan felülne, az ölemben állásba rúgja magát. Már lekötik a játékok, a keze, a lába, nagyokat kurjongat. Már nagyon sajnálom, hogy Szonját anno nem hordoztam, mert Kira ezt is nagyon szereti, legtöbbször hozzám bújik és elalszik a mellkasomon, nincs is ennél jobb érzés.
Annyira természetes és simulékony a kis lénye, hogy semmi nem változott lényegében, mióta hozzánk hozta a gólya. Olyan gördülékenyen illeszkedett a családunkba és vette fel a ritmust, hogy észrevétlenül lettünk négytagú család. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy tökéletes kisbaba, számunkra mindenképpen. Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy egy órától gajdol nagy egyetértésben a nővérével alvás helyett, amikor benézek rájuk szólni, csak két tejbetök vigyor fogad. Még csak 4 hónapja van velünk, de már nem emlékszem arra az időre, amikor nem volt itt. Ha Szonja a napot, ő a kék eget hozta az életünkbe, esténként amikor leülünk a meleget ontó kandalló elé négyesben a kanapéra mindig az jut eszembe, hogy mindent megkaptam, a legszebb álmom vált valóra általa/általuk.
“Az anya nemcsak egy gyermeknek ad életet, hanem a szeretetnek és az örömnek, amit valaha magának remélt.”
Annyira természetes és simulékony a kis lénye, hogy semmi nem változott lényegében, mióta hozzánk hozta a gólya. Olyan gördülékenyen illeszkedett a családunkba és vette fel a ritmust, hogy észrevétlenül lettünk négytagú család. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy tökéletes kisbaba, számunkra mindenképpen. Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy egy órától gajdol nagy egyetértésben a nővérével alvás helyett, amikor benézek rájuk szólni, csak két tejbetök vigyor fogad. Még csak 4 hónapja van velünk, de már nem emlékszem arra az időre, amikor nem volt itt. Ha Szonja a napot, ő a kék eget hozta az életünkbe, esténként amikor leülünk a meleget ontó kandalló elé négyesben a kanapéra mindig az jut eszembe, hogy mindent megkaptam, a legszebb álmom vált valóra általa/általuk.
“Az anya nemcsak egy gyermeknek ad életet, hanem a szeretetnek és az örömnek, amit valaha magának remélt.”
1 megjegyzés:
Boldog Hófordulót Kirának!!!
és kívánom hogy ezt a harmóniát,boldogságot érezzétek még nagyon-nagyon sokáig!!!
Megjegyzés küldése