hogy kialvatlan vagyok, nyűgös és türelmetlen. Angyalarcú zöldszeműm a kötélpálya idegeimet rojtosra tépkedte. Mivel napközben nagyon keveset alszik, Szonja pedig egyáltalán nem, így az esti fektetés, nem sokkal 7 után kezdetét veszi. Én az ágy közepén, ők a két oldalamon ki-ki a saját tej(fej)adagjával nyugovóra tér. Szonja durmol is reggelig, ellenben a húga. Mindaddig amíg nem mozdítom meg semmi gond. Ügyesen áthelyezem az ágyába, majd menetrend szerint cirka 10perc múlva páros lábbal dübüg az ágyban és felsír. Kiveszem a vállamra borul és elringatom, leteszem és mihelyt a popója éri az ágyat kezdődik elölről, cirka 5-6 alkalommal. Kiviszem magam mellé és nagyot sóhajtva miszerint vigyázzfekvésben ma sem alszom ki magam beletörődöm a sorsomba. 4 éjszaka telt így. Mindent próbáltam bemagyarázni, lehet a foga, a pocakja, nátha, ect. Egyik sem, ugyanis a lényeg nem ez, ő a nővére mellett akar aludni. Most is itt alszanak mindketten, mint a tej. De mi a cart csináljak, azért az vicces lenne, ha bemennék egyedül a gyerekszobába aludni. Szonjának már itt az ágya, mert kitaláltam, hogy a hétvégén beköltöztetjük mindkettőt a gyerekszobába,hátha, mert így nem sokáig bírom. Az alvás lételemem, nekem is és mostanra már rohadt fáradt lettem. Kiváncsi vagyok ma mi lesz, ha berakom a helyére, ugyanis ma a babakocsiban több mint két órát aludt, csoda. Hihetetlen energiák mozognak benne, minibuldózer. Már sétál a bútorok mellett, szélvészként fog elindulni, ez már biztos. Imádom, még akkor is, amikor véghezviszi alvásakaratát, ahogy beleszuszog a nyakamba. Szonja most azt élvezi, hogy végre taníthatja, (a rosszra is. ) Tapsi-tapsira édesen nyitott ujjakkal tapsikol és pápát int, legalább annyira büszke magára és mi is rá, mintha az Antigonét szavalná. Egyre ügyesebben cselezi ki a nővérét, semmi kétség, gyorsabb lesz sokkal, Szonja meg fejhangon perlekedik, hogy "Kijjja". Jobb hijján elbarikádozza magát a nagy, a kicsi meg teper.Hihetetlen kitartó. Annyit tanulok tőle...annyira szeretem...annyira meseszépnek látom...telhetetlen vagyok tudom, de adhatna már egy átaludt éjszakát....na jó megelégszem egy hosszú reggeli ejtőzéssel is...ma a vasárnap tiszteletére fél hatkor már rajtam ugráltak...evvan...csak azt tudnám ezt kitől örökölték, mert tőlünk nem az tuti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése