2011. május 31., kedd
:o)
2011. május 28., szombat
Tor--t---haaaaa :)
2011. május 27., péntek
Drága Kisgombóc Kira 1 éves!!!!
Amikor a köldökzsinór elszakad, a vérkörök kettéválnak, a véráram megpördül, és a magzat, aki eddig az anya szívével élt, most önálló szívet kap, saját, maszek létcentrumot, amely innen kezdve fáradhatatlanul veri az Élet ritmusát. Az új lény, mint egy kis autó, leszalad a Teremtés futószalagjáról. Innen kezdve hol hevesen, hol békésen dobogó szívvel, felpörgetve vagy alapjáraton, de egyedül is üzemel - a misztérium megtörtént. Élet született.
2011. május 25., szerda
Nomád - ék
Ma kivonultunk Kirával, Szonja jól meg is sértődött,az egy éves státuszra. Hááát bakker, nem átlagosak a lányaim, ezt eddig is tudtam mondjuk. Szabványilag nem férnek bele a normál kategóriába, Szonja magasa felülről ver a lécet, de ami meglepett, hogy Kira meg alulról. Paraméterek 8980 gramm és 74cm. Rögtön számolásba kezdett a védőnő, asszongyahogy 3720 grammal született, ezt meg kellett volna 3x-nia 1 éves korára ami 11160gramm. Majd megkérdezte, hogy eszik-e rendesen ez a gyerek??? Nem, kenyéren és vízen tartom. Megmondom őszintén természetesen Szonjával hasonlította össze, nekem meg lila gőzöm nem volt Szonja egy éves méreteiről. Nem kezdtem okfejtésbe, hogy Kira gyakorlatilag 10 hónapos korától napi 10-14 órát futkos, Szonja meg ilyenkor még éppencsak, hogy mászott nagy komótosan. Szóval kijöttem, felhívtam Bundit, hogy most akkor alultáplált a gyerekünk, ő meg röhögött és közölte, hogy peeerszeee és hogy jó lenne ha nem állnék tovább a napon, mert már így is problémám van. Egyébként mostanában nagyon humoros a Zuram, valamelyik este álltunk kint a teraszon, a lányok már aludtak és épp azon sóhajtoztam, hogy milyen jó lenne kint a fűben, pléd,gyertyafény, pezsgő. Kb fél perc múlva jött a hóna alatt a pléddel, kezében egy gyertyával és arra a kérdésemre, hogy és a pezsgő? Előhúzta a zsebéből a c-vitamin pezsgőtablettát. Mondjuk ez még mindig jobb annál, mint amikor felhívott a boltból, hogy mi kell, mire mondtam, hogy jól esne egy kis rágcsa és ennek örömére, hozott egy fej káposztát.
Hazaérve naná, hogy első körben megnéztem Szonja kiskönyvét, 1 évesen 10 kg és 79 cm, ennyi, summáztam a dolgot és bevettem ez ügyben a leszarom tablettát.
Nagyon meleg van kint, így ma bent maradtunk. Hááát Szonja állandóan viszi a balhéba a kicsit, ha meg gáz van, akkor persze Kisgombóccal vitetné el a balhét. A kicsinek meg a legújabb heppje, hogy mindent a nyakába akaszt, minimum egy játéktelefon lóg a nyakában, ezt olykor 1-2 táskával, szütyővel megspékeli, majd mint aki jól végezte dolgát beül az éjjeliszekrény felső fiókjába,kipakolás után, ha nem jut be a hálóba, akkor Szonja ágyneműtartójába kucorodik. Húúúú majd kifelejtettem megszerette a babakocsit, na ok túlzás, hogy szereti, mert az első 5 percben pengeszájjal, és megsemmisítő tekintettel ül benne, de nem ordít tadadada. Mondjuk ez nem az én érdemem, de roppant mód örülök neki.
Szélvész Szonja most cserélve húgával lehetetlen helyzetekben töri össze magát. Futás közben belerúg a betonba, persze mezítláb és leszedi a nagylábujjáról a bőrt. Aztán motorral megijesztik a kutyák, erre begyorsítana és fejreáll, bal térd kampó. A csúcs a ma reggeli, fejére húzta az épitőkockás dobozt, amit szokott máskor is, de most két oldalt volt felfogva a haja és beleszorult, letépte és felsértette a száját, most olyan bantus, csiiinos.
Szóval ezek vannak minálunk, jó nézni, ahogy nőnek össze, ahogy partnerré válnak, ahogy ölelik vagy éppen püfölik egymást.
Mizumánia
2011. május 24., kedd
Néha elegem van...
Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet... Tedd meg a lépéseket,amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod,hogy ismersz!!
2011. május 21., szombat
Aranyköpések az utókornak ösmét :)
- "Anya köpjed vissza!"
Újra eljátsszuk:
- "Anya, pukizd ki a dinnyém!"
***
A wc-n ül és hesegeti el Kirát:
- "Tünci Kijababa, tünci!"
***
Pukizik egyet, majd közli:
"Így fogom elfújni a szülinapi tortámon a gyertyát!"
***
Megüti a kezét:
"Anya fáj a kezem, hogy kell ezt a bibit kiszabadítani, hogy ne fájjon?"
***
-Nézd csak mit rajzoltam neked!? (nyuszi)
- "Szép, Toto kutya."
***
-"Anya megnyugaltatom Kijababát, sssssssss."
***
- "Jój jan." - Jól van.
***
- "Ez a zene a szesz bom."
***
Elérakom a reggelit:
- "Nem kérek szürke kenyeret, (rozs) én fehér kenyeret kérek."
***
Kimehetsz, de fel kell venni egy pulcsit.
-" De nekem nincs hidegem."
***
"Kijababának nagy a foga a cicitől."
***
"Csiribázol nekem?"
***
"Apa hozott nekem receptet." (perecet)
***
A szám elé teszi a nyalókát:
"Szopjad már be!"
***
2011. május 20., péntek
Ügyintézés
2011. május 18., szerda
Nyöször...
2011. május 16., hétfő
Mamával az élet...
Csiszolódunk és ez a lényeg, meg mondom őszintén sokkal keményebb menetre számítottam...kop-kop!
2011. május 15., vasárnap
Boldog Névnapot Kincsem !
Angyalom egy puszit kap.
De most nem akármilyet,
Különleges, ha elhiszed.
Hisz ma van a neved napja,
S neved a szívem rabja.
Belevéstem oda örökre,
Ez festi szívem vörösre.
Nézd az égen csillagok!
Én is köztük ragyogok,
Ha neved kiálthatom
Ezen a gyönyörű napon!
Boldog Névnapot kívánok angyalom!
2011. május 11., szerda
Hellóbelló
Cuppantás Kirababa (na azé' ezt a babázást azt hiszem már lassan ki kell kérjem magamnak)
2011. május 9., hétfő
Első lépések...
Amikor még egész pici voltál, egy puszival jobbá tudtam tenni számodra a világot. Vagy egy kanálnyi orvossággal. Meg tudtam javítani olyasmit is, amin még a puszi sem segíthetett - ragasztóval és szalaggal, tűvel és cérnával, kapcsokkal és madzagokkal. A felnőttdolgok meghaladják a képességeim.... Azt kívánom, bárcsak lenne olyan varázserőm, amivel helyre tehetném az ilyesmit is. De nem tehetek mást, mint hogy itt vagyok. Mindig itt leszek.
2011. május 7., szombat
Lillencs története folytatódik...
Vigyázz extra csöpögős!!! :o)
A történetem azt gondoltam még akkor, hogy befejeződött, megkaptam a csodát, hiszen régen várt lányunk, Szonja 2008. április 16.-án épen, egészségesen megérkezett, örökre beleégetve a szívembe azt a pillanatot, amikor először összekapcsolódott a tekintetünk. Azt gondoltam, éreztem, hogy minden perc, minden év, minden sikertelenség és könny ellenére, végre teljes és boldog az életünk. A Mercfomin végleg a társammá, barátommá vált, szedtem is hűségesen, a kicsi lány pedig gyönyörűen cseperedett. A párommal pedig arról kezdtünk el beszélgetni, hogy talán próbáljuk meg újra a meddőségi kezelést, hiszen mit adhatnánk nagyobb kincset a lányunknak, mint egy testvért. A meddőségi orvosom akkor azt mondta, hogy adjak hálát az égieknek és tegyem össze a kezem, hogy Szonja megszületett, mert élete egyik legnehezebb feladata voltam, egyet is értettem vele, s el is fogadtam, megértettem, hogy így gondolja, hiszen nekem is ez volt életem legnehezebb "feladata.". Vártunk, a ciklusom a szoptatás mellett is szépen beállt, kiegyensúlyozott voltam és boldog. 2010. szeptember végén újra találkoztunk az orvosommal, hogy a következő nyáron belevágnánk ismét az inszeminációba/lombikba, mert a lelkemben már ott él a kistesó, rábólintott. Október elsején volt a születésnapom, a lányommal sétálni indultunk és betértünk a gyógyszertárba is, akkor már a ciklusom sokadik napján jártam, kicsit elkeseredve, hogy ismét felborult a rendszer. Vettem egy terhességi tesztet, hazaérve megcsináltam és életem legszebb szülinapi ajándékaként azonnal megjelent rajta a két csík, csak pörögtem a nagylányommal, örömkönnyekben úszva, hogy kistestvére születik. Tudtam, éreztem, hogy egy második, egy ekkora csodát kapva, minden rendben van és lesz. A meddőségi orvosom egyetlen egy szót tudott mondani a telefonba: hihetetlen. Igaza volt, amikor megláttam a pici dobogó szívet, sok minden átértékelődött, többek között az, hogy minden lehetséges, lehetséges szoptatás mellett, elzárt petevezetékkel teherbe esni, lehetséges, hogy a szívben született érzések, lehetnek bármekkorák valóra válnak. Te aki most ezeket olvasod hidd el, sikerülni fog, mert alattad a föld van, feletted az ég, de benned ott van a létra. Csodás terhességem volt, már senkivel sem kellett küzdenem, hogy szedhessem a metet, hogy akkor is kell ha szoptatok, társammá vált ez a gyógyszer, hiszen életem két legnagyobb kincséhez segített hozzá. Problémamentes terhesség után 2010. május 27.-én megszületett második kislányunk, Kira. A lehető legnagyobb természetességet hozva létével, teljessé téve életünket. Édesapám nemrégiben elhunyt, nem kaphattam nagyobb ajándékot, minthogy megismerhette mindkét unokáját, ha pedig a pici lány szemébe nézek, minden alkalommal édesapám tekintetét látom benne.
Mégis minden reményem és hitem ellenére, ha 4 évvel ezelőtt azt mondja nekem valaki, hogy hajnalban itt ülve, nézem majd a lányaim, ahogy összebújva alszanak, nem hiszem el. Sőt be kell valljam néha még ma is olyan érzésem van, hogy hihetetlen, hogy ők a mi gyerekeink, a húsunk a vérünk, az életünk soha nem vált volna ilyen kerekké, ha ez a két kis szeretetgombóc nem lehetne velünk.
2011. május 3., kedd
Álljunk össze, mint két kicsi lego....:)
Lúzeranya: Óvodaparám van, elmentünk beiratkozni, gyerök, embör meg én. Úton végig kérdezgettem Szonját, hogy de tényleg akarja, meg tuti, meg örökkön örökké, de eltántorítani nem tudtam. Túlbuzgóságom ügyén dolgavégezetlenül jöttünk haza.......a beiratkozás, a jövő héten lesz :DDD
2011. május 1., vasárnap
Boldog Anyák napját!
Anyának lenni... Anyának lenni az nem egyszerű dolog,Egyenesen állni, hisz a világ forog. Nevetni akkor, mikor facsar a bánat, Gyermekként oly aprónak hittem anyámat. Nem láttam azt akkor, milyen erős asszony, Miért áll ágyamnál, amikor én alszom. Miért sírja magát csendesen álomba, Nem fért ez bele még álomvilágomba. Anya szerepemben leckém megtanultam, Nem nógatott soha, hagyta hadd tanuljam. Most, hogy anya vagyok, fészkem javítgatom, Ágacskáim szépen egymás mellé rakom. Úgy teszem a dolgom, ahogy tőle láttam, Szárnyacskái alatt én sohasem fáztam. Melegítem fészkem, fiókámat óvom, Édes, jó anyámtól most is meghatódom. | ||
Horváth Piroska |