Hajnalodik....

kiugrom az ágyból....na Micimackóval ellentétben én erre egyáltalán nem vagyok képes. Jól el is terveztem, hogy ezen a hétvégén addig alszunk, ameddig csak lehet és rákészülünk a hétfői ovikezdéshez kötődő "laza" fél hatos kelésre. Igen volt olyan a héten, hogy 6.40-kor keltem és 7 előtt egy perccel estem be az intézet ajtaján, a szó legszorosabb értelmében. Hol van már az éjszakai bagolyságom, este 10 körül itt-ott összecsuklom. Szóval a hétvége átalvása nem jött össze, ugyanis ablakcsere van nálunk, és a jómunkásemberek korán kelők. Tegnap 7.30-at beszéltünk meg, hogy jönnek, 7.10-kor keltem, ők meg 5 perc múlva itt voltak, meg is jegyezte, az egyik srác, hogy őt köntösben még senki nem várta, én meg égtem mint a rongy, ma pedig időben felkeltem. (szájhúzogatás). A csajok teljes extázisban vannak az ovi miatt, szó szerint órákat számolunk vissza, hogy mikor mehetnek már, azért kíváncsi leszek arra, hogy meddig fog tartani ez a nagy lelkesedés. Szonja mondjuk már most iskolába szeretne menni, Kira meg természetesen nagycsoportba, hiszen ő már túl nagy. Én meg be vagyok rezelve, mert mindent átszámolva, latolgatva, legkésőbb 6.10-kor (Jézusmária) el kell indulnom velük, hogy felérjünk és én még 7 előtt (erre mondjuk nem vennék mérget) beérjek dolgozni. Visszagondolva mindenre elszaladt ez a nyár, mintha most jöttünk volna csak haza az évzáróról. A legjobban az szomorít el, hogy annyi mindent szerettünk volna még megtenni az utolsó így együtt töltött nyáron és annyi minden nem valósulhatott meg, ezért vagy azért. Szonja igazi nagylánnyá cseperedett, éppen írni tanul, saját magától. Kérdezgette a betűket és pár napja arra értem haza munkából, hogy egy szívecskékkel telerajzolt papíron a következő szerepelt, nagy nyomtatott ákombákomokkal : "Anya Apa nagyon szeretlek titeket." Emellett megtanult görkorizni a nyáron, de a bicajozás csak pótkerékkel megy, úgy bedől egy-egy oldalra, mint egy kérdőjel. Nem kispálya az sem, hogy mérhetetlenül büszke az 5db csontfogára. Puzzle kirakásban úgy elver, mint a huzat :) Kira sem az én pici lánykám már, igaz ugyanolyan kis bújós, velem elalvós, ő a nyáron úszni tanult meg, magától, én csak kérdezgettem, hogy leér-e még a lába, mire egyszer azt válaszolta, hogy nem tudom, már úszott a mély vízben. :) Egész nap mozgásban van, aztán akár csak piciként valahol a lakásban kiterül és elalszik. A HK lázuk nem csillapul, látszik az ovis összekészíttetett dolgaikon is, nőnek, mint a (bolond)gomba, okosak, szépek....így is van ez rendjén...