2015. március 8., vasárnap

Nőcik


Ezzel a Nőnappal én valahogy sosem voltam jó viszonyban, állandóan sztereotípiaként élt bennem a komcsi rendszer, a munkás nők és a piros szegfű triumvirátusa. Őszintén szólva egyetlen kedves nőnapi kép él bennem, édesapám nagyon messze dolgozott, ritkán járt haza, Nőnapra kaptam tőle egy levelet, amiben le volt préselve 3 szál hóvirág...
A lányok, főleg nagyobbikunk az idén teljes nőnapi lázban égett, fölöttébb érdekelte az ünnep milyensége, jó édösapjának kb. 60 szívecskét ragasztott ki a lakásban és miheztartás végett mindegyikbe beleírta, hogy NŐ. Pénteken aztán a saját szememmel láthattam hajtőig pirulni amikor a fiúk és hogy hogy nem közülük a szívének legkedvesebbike egy minicserépnyi krókusszal köszöntötte, amíg egy másik hóvirágképet ragasztott neki. Aztán családunk egyetlen férfitagja (ha Ricsi ebet éppen nem soroljuk a Garami famíliába) egy komplett virágkosarat hozott nekik, tele az éppen bimbózó tavasszal. Én ékszert, mama pedig cserepes virágot kapott, mindnyájan meg voltunk hatva. Aztán ma megérkezett keresztapjuk is gyönyörű tulipáncsokrokkal, majd délutánra megérkezett Kira szívszerelme is Bonca, virággal és csókokkal. Szóval én csak ámultam-bámultam a régi sztereotípia pedig kezdett ködbe veszni az emlékeimben és arra gondoltam, hogy nőnek lenni valóban nagyon jó...szóval kedves fiúk és férfiak, köszönjük, hogy mellettetek, értetek lehetünk nők.
 "Ha nő vagy, ne feledd: egy igazi varázslónak születtél, teremtő tündérnek. Ha valamit szeretnél, el fogod érni, meg fogod érinteni. Az érzelmeid segítenek megtalálni és megtartani bármit: szerelmet, munkát, célokat. Elegendő vagy te magad, a lelked és a szíved."

Nincsenek megjegyzések: