
Nyuszi-ünnep Velünk ébrednek a napsugarak,A kertben járkál furcsa árnyalak. Csendesen lopózunk mi utána, Fel is másznánk magasodó fára, De eltűnik, maradunk egyedül, Gondolatunk másfelé elrepül. Tojásokkal van tele a szép kert, Mindenütt, amerre nyuszi lépdelt. Mosoly arcon, mosoly virágokon, Többé a világ nem is monoton. Felhők felett az árnyalak táncol, Mikor ajándékok között játszol. Ilyen nyuszi biztos én is lennék, Érezném, hogy követnek a lepkék. Látják, hogy arcokra vágyat csalok, Mikor reggel hívnak az illatok. | ||
Czégány Szandra |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése