Mindennapi malőrjeink...

Lécci...léccci ...:)

Reggel felébredsz és nagyon nehezen indul a nap, lehet csak éppen elfogyott a tej, mert félálomban kivágtad a hűtőajtót és kizuhant, tej nélkül meg nem kávézol, vagy éppen fél éjszaka szimultán fent vannak a lurkók, te meg hajnali pisijárat közben rálépsz arra a k.... egyetlen duplokockára, ami naná, hogy csak a te nyomvonaladon lehet "ottfelejtődve". Ez az a pillanat, amikor már kora reggel tudatosul benned, hogy ez a nap ultra gáz lesz. A zurad sikeresen felébreszted 1/2 8-kor, rásegít a nagyobbik egy ordenáré furulyaszólóval, mert voltál olyan hülye, hogy megvetted neki a bilikék műanyagot. Aztán mire rájöttök, hogy 8-ra már nem ér el a zember a fogorvoshoz, főleg, hogy a pénztárcádban 500ft van és mi van ha az ingyenes fogászat mégsem az. A gyerkőc menni akar veled a boltba, de csakis akkor ha ehetett egy szelet vajaskenyeret, de vaj az nincs, mert tegnap elfelejtettél venni és más verzió nincs a kölöknél lehet 6 féle reggelialternatívád. Nagy nehezen nekiindulnátok, de bónuszként kiszór deded a huginak 50db torokbaférő kisgolyót, nehogy már unatkozzon távollétetek alatt a csemete. Persze az automata ahol pénzt lehetne felvenni "pillanatnyilag" nem üzemel, át a városon és pénzosztáson túl, mindenki elindul az útjára ki a fogorvoshoz ki a boltba. A zöldségesben ott felejted a zsemlét, a kölök szomjas és az út mértani közepén (hol máshol) dob egy hasast, természetesen akkorát, hogy üvöltve pörög a púpján, amíg a két teli cvekker mellé őt is vonszolni kell. Miután hazaérsz, konstatálod, hogy a fejed szétesik + kicsi lázas, orvoshoz kell vinni. Dupla vagy semmi alapon viszed a nagyot is. Eredmény, rendelő szétszedve, amíg a nagy előadja az óvodai repertoárt, addig a kicsi kilopja a sztetoszkópot, hótra izzadva és doktornő azon megjegyzésével a tarsolyban. "mit csinál akkor ha nincs láza, tudom már miért fogysz ütemesen" hazabattyogunk. Közben járt a postaautó csomagot hozott -volna, ha lett volna, aki átvegye. Kicaplatsz a postára és lükén nézel a postáscsajra, aki megkérdezi mivel jöttél és a gyalog válaszra vigyorogva eléd tol egy hűtősdobozt. Mivel égő lenne otthagyni lazának tűnő mozdulattal kivonszolod a posta elé, kisebb zavart okozva a fotocellás ajtónak. hívod a Zurad, hogy sos van, rákönyökölsz és vársz. Miután a gyógyszertárban otthagyod a délelőtt felvett lóvé jelentős részét hazaballagsz és nem vágysz semmi másra csak pihenésre. A zurad közli, hogy ha voltál olyan hülye, hogy 600db-ból álló babakonyhát vett a mamajézuska a lányoknak karácsonyra, te fogod összerakni, még jó, hogy nem holnapra kell. Leülsz a gép elé iszol egy capuccinót (vettél tejet) és kimered a szemed a naptár, az a rohadt naptár 2 cm-es betűkkel ott virít, óvónők családlátogatás, 4 után. Óra: 16:30. Banyek. Végigrohansz a házon, felraksz egy terítőt az asztalra, mert amúgy nincs, mert a kicsi nem tűri a rendeltetésszerű használatot. Bakker a mosógép, kiteregetsz, pisilsz, bakker eldugult a budi. Csemetéim leküldték benne a WC-fertőtlenítőt tokkal-vonóval. Aham belekotorsz, nincs meg (közben a kicsi meredt szemekkel néz, ezek után már tuti nem magyarázod meg neki hitelesen, hogy nem pacsálunk a budiban). Csengetnek, még kivinnéd az ebédnél elhasznált olajat, áhh lyukas a zacsi, végig Szonja cipőjén (naná, hogy hasított bőr) és az egész lépcsőn. Tudod, hogy nem lesz ziccermentes ez a családvadászat. Igen, a kicsi lerántotta az abroszt, kávéstól és megfejelte az óvónéni cipőjébe öntött baracklével, majd bemutatott egy halálugrást a kanapéról. A nagy az összes (5 perce) elpakolt játékát előhurcibászta. Amit megtudtam, vezéregyéniség, szivacsagy, etalon, jham és az egész csoportnak előadta a waka wakát, seggrázással. (Mond Uram, miért nem az icipici házikót vagy a cifra palotát,miért??) Minden ok vele, elmentek az óvónénik és egyiknek sem kellett pisilni tadada. Gyógyszerosztás mindenkinek :) majd vacsora és pizsi után ágynyugalmat rendelsz el főként a saját érdekedben. Az már csak a bónusz, hogy Kira lázas állapotával visszaélve egész nap Shrek csizmáskandúros léccilécci szemekkel kéreti magát ölben hurcolászni. Mindenki alszik...ultragáz nap vége...vagy az is lehet, hogy ilyen egy átlagos hétköznap minálunk, mindenesetre a melankóliából való kirángatást nem egészen így képzeltem, de hatásos terápia :)