Mert az igéreteket betartják ugye!? :o)

Hosszas tervezgetések, gps koordináták, idő és gyerek egészségügyi állapot, valamint szél, víz és napállás egyeztetése után valóra váltottuk azon ígéretünket, miszerint most mi látogatunk el Hencsiékhez. A kemény és végtelenül viszontagságos 16km-es úton nem kevés ziccer volt, ami részemről nagyon szőkenősre sikeredett. Először is, a csajokat ébreszteni kellett, mivel nem számolta az előző este rapid módon szervezett és éjszakába nyúló szalonnasütéssel, ami után a lányok reggel 8-kor még krumpliszsákként funkcionáltak, és 9.10-kor ment a busz, ennek ellenére fél kilenckor már a kapuban tobzódtak. Kiértünk, felszálltunk, 2x is, egyszer az Aggtelkire, mert annyira el voltam foglalva, a buszjegy vásárlás+ táska+ szatyor és nem mellékesen két gyerek koordinálásával, hogy az a pöppetnyi apróság, hogy esetleg rossz buszra szállunk eszembe se jutott. Késett a most már tényleg a célállomásunk felé tartó  járat cirka 15 percet, és lefoglalni a kisebbik tűzgolyónkat olyan kicsi területen, mint egy buszmegálló nehezebben ment számomra, mint Risztov Évának a 10 km úszás, mondjuk aranyat én nem kaptam érte, hála az égnek ő igen. A három csaj, mondhatni belakta a házat és a kertet cirka 2 perc alatt, én meg gyakorlatilag süteményt zabáltam kiterülve a kanapén, a buszozás sokkja na:) A csajszik jól elvoltak, mi is, amint beszélgetés közben láttuk a kajakaranyakat. Kira lelkesen kergette a macskákat, Szonja kézből akarta etetni a tyúkokat (OMG), Zita meg hasított, mint a szél a futóbiciklivel. Kira 1-2 vetődést bemutatott és felmosta Heni nagy örömére a fürdőszobájukat, valamint sikerült az egész játékbirodalmat elhinteni az egész házban. Majd Szonja és Zita közös erővel levágta Hencsi haját, amolyan akasztják a hóhért alapon, jól sikerült, mondjuk a műanyag hajvágógép, mint olyan nem kicsit agyament fejből pattanhatott ki. Tervem, hogy szatyor nélkül jövök haza nem jött be, mert feltankoltam könyvekkel és csajszicuccokkal. A slusszpoén, kifelé ugye Heni is várta velünk a buszt, felpattanok, mondom Putnokra kérném a jegyet, mire a sofőrbácsi, az fa@a, de ő Mályinkába megy....de ketten nem néztük meg, hogy mi van kiírva a buszra, duplaszőkén. :) Itt is megköszönve drága barátnőm a szíves vendéglátást, nagyon jól éreztük magunkat, mindhárman :)