Szabacccság-mert megérdemlem :)

Nem, nem photshop, tényleg ekkora volt, de ez is light pipicicis:)

Eskü, hogy light volt :)

Ha nem lenne én is sokkal kevesebb lennék

Gyaloghíd az éjszakában:)

35 évesen rávettek, hogy seggmutogatós gatyában közlekedjem:)

Mióta az első csajom képletesen kibújt a tojásból, azóta csak a második kiscsibe születésekor töltöttem házon kívül az éjszakákat. Aztán most elérkezettnek láttam az időt, hogy kicsit kimozduljak a minik nélkül, egyes egyedül. Mit mondjak már az is egy élmény volt, hogy a kánikulában való vonaton zötykölődés közepette órákon át olvashattam megszakítás nélkül. Odaérvén azért volt egy kis üldözési mániára hajazó magatartásstílusom, mert részint hátrafelé tekintgettem, mert Szonjának mániája, hogy mögöttem jön, részint meg minden kocsi felé forogtam, mert Kira hebrencssége folytán esetleg kiszalad a forgalomba, amire egyébként soha nem volt még példa, de az ördög nem alszik. Túllépve ezen stikkeken, eléggé sikerült lelazulnom, szóval mire oda jutott barátnőm, hogy akkor most kívánság (3)nap van, csak pislogtam, hogy atyavilág, mit lehet csinálni 3 napon keresztül gyerekek nélkül, amit még én is találok ki. Nooos, mi csak diszkontálásnak nevezzük azt, amikor órákat töltünk különböző üzletek próbafülkéiben, mindezt a melegre fogva, mondván az üzletekben klíma van. Aztán nagyon jó érzés azzal szembesülni, hogy amikor utoljára ilyenre vetemedtem, hogy próbafülke, akkor olyan 50-52-es ruhaméretem volt, közöltem is drága barátnőmmel, hogy hajrá ezeket hozza, és szembesültem nagy vigyorogva, hogy a méretem 46-os:) Cakkumpak nem vettem az elmúlt 5 évben összesen ennyi ruhát magamnak, mint itt egy délután...de megérdemlem. Persze a csajok sem maradhattak ki, akiknek kegyes hazugságként azt mondtam, hogy dolgozni fogok, mert ha közlöm, hogy az imádott Gidushoz és Pepéhez megyek kitört volna a 3. világháború. Megérdemeltem az óriás(mit óriás családi adag) hambit és fagyikelyhet is, a nagy beszélgetéseket, a mozit, ahol feltett lábbal ropogtattuk a kukoricát és szörcsögtük a kólát, közben nyerítve röhögtünk. A filmet, "Amit még mindig tudni akarsz a szexről"   (---katt mindenkinek ajánlom, akinek a házasságlevele már sárgaságba hajlik, valamint több éve élnek együtt, igazi görbe tükör és párterápia. Jól estek az esti séták, a beszélgetések, a közös ismerősök meglátogatása. Jól esett az ágyban olvasni, kilenckor kelni és nyugodtan reggelizni vagy éppen madárcsicsergésben újságot olvasni a teraszon. Itt is megköszönöm drága barátnőmnek, hogy az ötletét belémsulykolta és nem hagyott visszavonulót fújni, hitt abban, amiben én nem, hogy itthon nem áll meg az élet nélkülem. A pótanya alias Bundi is remekül vizsgázott, mindent megcsinált, amit én is, 1-2 kivétellel, bár azért hozzátenném, hogy érkezésem estéjén már fél kilenckor hortyogott a kanapén, és reggel ágyba kaptam a kávét. A lányok, Kira eddig is apafüggő volt, szóval nagyon nem hiányoztam az érkezésemig. Szonja első este mondott monológot, hogy mikor jövök haza, majd hazaérvén egy szépen megrajzolt szívecskés levél fogadott, "beleírva", hogy nagyon szeretlek anya :) Kisimultam, kellett ez nekem, és boldog vagyok, hogy olyan barátaim vannak,akik ezt észrevették és akikkel ez megvalósulhatott...