Reped a csőnaci semmi gáz....

Az a helyzet, hogy bármennyire is próbálom, érett, komoly gondolkodású majd 37 évesnek mutatni magam, olykor akad némi porszem az élet nevű gépezetemben. Múlt héten Szonja leledzett itthon némi laza fosós-hányóssal, most meg én szintén laza vesemedence gyulladással. A hétvégém 39 fokos víziókban töltöttem, olyanokat álmodtam félig nyüszögve a fájdalomtól, hogy Stephen King sírva könyörögne a töredékéért. Az csak hab a tortán, hogy újra akartam ma hasznosítani az aventes tejtartó műanyagokat, hát kapják be, szétázott a pisimtől a táskám....a 20 fős várakozóból, csak az a 2 kölök nem vette észre, hogy a pisit ürítgetem a kukába (wtf) a klotyó be volt zárva, aki a telefonját bújta. Bár becsületemre legyem mondva, ki is vittem a szemetet a nagykukába. Szóval most itthon vergődöm, lórúgásnyi antibiotikummal, meg vizeletes kémcsővel, mert hoztam, egy tucatot az intézetből, még egyszer nem áztatom a táskám a saját pisimben. Igazából még a betegeskedés előttről szerettem volna egy velem kapcsolatos lúzersztorit megosztani veletek, de sokat nem vesztett az aktualitásából. Mivel  le voltam gatyásodva, gondoltam bizniszelek magamnak pár farmernacit a hűvösebb napokra. Találtam is két kedvemre valót és rám illőt. Bevonultam a próbafülkébe, tolom le a gatyám, hát bakker végigszakadt a combomon körbe. Mekkora gáz lett volna azt mondani, hogy csajok kapjuk már le a címkét az újról, mert inkább ebben mennék haza, így inkább nyújtva pár centit a pólómon felvonultam Kiráért az oviba. Másnap meg bevillantam a 10 órási értekezletre a vaci új indigókék nacimban. Olyan hideg volt, hogy nonstop a lábam simogattam. 8 ápolónő ült velem szemben és nézem, hogy 1-2-nek mint a csigának jön ki a szeme és néz rám, majd pár perc múlva az egyik megkérdezte, hogy nem vagyok-e rosszul. Mondom nem, csak fázom, mire a válasz, bakker valami nagy gáz van veled, mert lilul el a kezed folyamatosan. Őszintén szólva ekkor már nekem is feltűnt, hogy mint aki éppen keringésleállásba kezdett, lilulok el.  Aztán felismerődtem és kezet mostam, rögtön helyreállt a keringés. Bingó az indigófari, azt már a képzeletetekre bízom, hogy milyen kékfestő kelmét lehetett volna gyártani a tusvizemből :) Ötleteket várok a színvisszatartásra, mert annyira, de annyira tetszik, csak élénken él bennem a Dr Házas jelent, amikor sokan a fogós faritól patkoltak el...