Aztarézfánfütyülőmocskosrézfarkúbaglyátnekije..... :(

Kicsiny utcánkban verőfényes madárcsicsergős reggelre ébredtünk. Nagy nyújtózások után hamarosan illatozott a raguleves és rotyogott a pörkölt. Ebéd után szieszta jött, majd boltlátogatás, megelőlegezve a kertészkedés utáni nasit. Pattogtak a metszőollók, nyifogott a talicska, szépült az udvar, pirultak az arcok. Este mindnyájan úgy tértünk nyugovóra, mint aki egész nap jól végezte dolgát. Aztán hajnalban ébredt Kira, hogy szomjas, hát szó szerint tűzoltás volt olyan szinten volt forró, majd 40 fok, 4 óránkénti lázcsillapitással, ezt nyomtuk vasárnap egész nap és egész este, szegénykém hajnal kettőkor már csak félálomban suttogott, amikor vettem le róla a pizsinacit, mert kihányta a lázcsillapítót, így kénytelen voltam kúphoz fordulni, hogy " csak óvatoszan". Hajnal háromra ment le a láza annyira, hogy viszonylag nyugodtan aludjon. 4-kor nyöszörgött, na nem Kira, Szonja, hogy fáj a hasa, 7-ig a wc-n "múlattuk" fosás-hányással az időt, ült a wc-n, kezében egy tál, a szívem szakadt meg érte. No meg persze hibásnak is éreztem magam, mert előző nap annyira Kirával voltam elfoglalva, hogy Szonja bezabált kiwiből, ami egyszerűen kicsinálj a gyomrát. Kirát átvittem doktornénihez, aki szerint influenzavírus, Szonja nem volt olyan állapotban, hogy átvihettem volna, kifeküdt, mint egy hulla. Egy vietnámi családot simán vernénk sápadtságban, én cirka 48 órája vagyok ébren, ebből a második 24 óra gyerektől-gyerekig rohangálással telt, néha két helyen kellett volna lennem egyszerre, több volt mint szívszorító. Ma délutánra, már csak két lázcsillapító kellett prücsinek és Szonjus is leküzdött pár szál ropit. Azt hittem megússzuk az idén az influenzát, hát tévedtem, de egyenlőre nekem és mamának működik a védőoltás kop-kop. Én habos fürdőre és alvásra vágyom...az sem baj ha emberi fütőtest és hányásszag nélkül menne mindez, két tünetmentes leányzóval karöltve. Egyenlőre megelégszem azzal, hogy hajszálnyival jobb a délutáni helyzet, mint a reggeli. Azért kialvatlanságtól feketére festett szemeim alatt mosolyra húzódott az arcom, amikor nonstop Dóra mese közben, a nagyszemű Dóra megkérdezte, hogy "és te miért vagy hálás?" Kira rávágta: "azéjt mejt szejet az anyukám". Kint madárcsicsergős jó idő van, a hetet itthon töltjük...bent...amíg kint hétágra süt a nap. De utálom a betegségeket....