Meglepetések

Az a helyzet, hogy Bundás nem ám az az ajándékozós fajta, na nem azért, mert nem szeret ajándékokat venni, mert naná, hogy szeret, csak gyakorta mellényúl és az sem az erőssége, hogy a dátumokat megjegyezze. Emlékszem az első házassági évfordulónk valamikor este 7 körül jutott eszébe, amikor nálunk faluhelyen már a fű sem nő, nemhogy mondjuk egy szál virágot vásárolni. Nagy mázlija ám, hogy augusztusban volt az esküvőnk, nem januárban, mert akkor maximum jégvirágot szedegethetett volna elgémberedett ujjakkal. Inkább az összes!!! értsd alatta ténylegesen az összes virágot leszedte a kertünkből, átkötötte egy narancssárga bányászdróttal és azt kaptam meg, hát nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Úgy a 6. teflontepsi körül közöltem vele, hogy akkor tisztázzunk már valamit, ajándék számomra az, aminek semmiféle munkafolyamathoz nincs köze. Na itt jöttek a cipők, olyan 30 párnyi van, amit ő vett nekem és soha nem volt rajtam, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem jók rám. A biztosítékot a nem is enyhe célzásjelleggel megkapott hasleszorítós bugyi verte ki, ekkor döntöttem el, hogy revánsként kap egy hereszorítót :) Az idén 20 éve, hogy mi "jájunk" (ahogy Kira fogalmazna) és az utóbbi öt évben jutott el arra a szintre, hogy azt kapok amire minden nő vágyik, (titkon vagy nem titkon) ékszer, parfüm és hasonló halmazba tartozó egyéb szépségek. Leginkább azt szereti ha én szépen megmondom mit szeretnék, így lett például a karácsonyi ajándékom az autóvezetői tanfolyam, amiben semmi flanc nincs pusztán nem tudnám megoldani hajnalonta az iskola-óvoda-munkahely Bermuda háromszöget. Persze nem Bundás lenne, ha nem próbálna meg manipulálni az ajándékokkal, például a kedvenc csokimból vett egy kartonnal és mellékelt hozzá egy gimnasztikai labdát, nem mellékesen törékeny termetűnek hív. Köztudott, hogy utálom a piros szint, valahogy így alakult, magam sem tudom miért. Úgy 3 napja a kedvencemmé vált, kaptam tőle egy  mailt, hogy "íme egy motivációs ajándék, most még képen, mert egy kis kártyáért megkapod, addig én őrzöm. Ugye, hogy szereted már a piros szint?" Még hogy szeretem, egyenesen imádom, konkrétan összepisiltem magam tőle...tökéletesen illik hozzám, szerinte. Szerintem is.....:)