Remélem, hogy a lányaim azt érzik, hogy nálunk minden nap gyereknap, na jó ne legyek ennyire maximalista, nagy duzzogva elfogadom ha csak minden másodikra hiszik azt, hogy nálunk gyereknap van :) Nem szoktam nagy körítést adni ezeknek a dolgoknak, nincs csilivili vár meg megaszuper ajándék, mint mindig ezen alkalomkor is azt szeretném ha mosoly lenne az arcukon és boldogok lennének az adott élménytől. Sok-sok idő után hazatért külhonból a kleresztanyjuk is, éppen erre az időszakra esett a látogatása, ezért gyereknapon négyesben mentünk el csavarogni, a közeli városba. Rengeteget nevettünk, fagyiztunk és játszottunk, ők dönthették el mit szeretnének, hiszen ez a nap róluk szólt :) Koszosan, fáradtan, már sötétben értünk haza, emlékezetesre sikerült:)
Kicsiny városunkban is kaptak egy egész napot a törpék, mondaom sem kell, hogy a leginkább a tűzoltók által biztosított habpartit várták a manók. A rekkenő hűség ellenére végig kitartottak, bevallom ha rajtam múlik már a program felénél itthon vagyunk a hűvös szobában. Volt minden mi szem-szájnak ingere, csillámtetkótól, a kreatívkodásig, sporton át a lufihajtogató bohócig. Az öröm határtalan volt, Szonja meg is jegyezte, hogy gyereknek lenni milyen jó. Megsúgtam neki, hogy anyának szerintem legalább ennyire jó lenne, látni az örömöt, a vidámságot, és pár órára felnőttként is átérezni azt a gyermeki létet, amit én annyira régen tapasztaltam meg, hogy szinte már em is emlékszem rá. Remélem, hogxy ha majd anyaként ők emlékenek vissza a gyermekkorukra ahogyan én most, nekik is ott bújál majd a mosoly egész nap a szájuk szegletében..mert gyerenek lenni jó :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése