TESTVÉREK - a két lányom : )
....nya szóval, annyira be voltam lelkesülve, hogy mostan akkor én már nem fogok egy szálat sem dolgozni, hogy septiben kivettem 3 nap szabit, ha lúd legyen jó kövér alapon, nade ne ugorgyunk, menjünk szép szisztematikusan előre, kezdjük 15.-vel. Műsor volt a javából, egyáltalán nem burkolt kampányolással, szép huszárokkal, lovakkal, lelkes gyerekekkel, igazán szinvonalasá műsorral, az összképet mindössze annyi rontotta, hogy kb 120/km szél volt, nameg a parkok ugye nem burkoltak, igy havazás után süllyedősek, főként nekem súlypontilag, szóval hajam szalma, lábam térdig sárban, de hazafi voltam és végigdideregtem, elvégre mások nálam sokkal többet veszítettek anno. Jó vót na, a szélvihar ellenére. A legaranyosabb az atya volt, ahogy odajött vigyorogva köszönteni, na nem engem, a nagy pocakomat.
A szerda reggelünk horror volt, a főszerepben deddel, tv paprikával és késsel. Szóval vágtam dednek egy szelet paprikát, amit kevesellt és odament a késhez, naná hülyeanyja a paprika mellett hagyta a konyhapulton, és ded elkezdett magának nyiszálni még egy szeletet, az ujjával együtt, mire elkezdett sirni, már szerintem patakban, na jó kis érben folyt a vér. Bepánikoltam ugyanis nem hagyta elszorítani, egyre jobban vérzett neki, aztán nagy nehezen bekötöztem, rajzoltam neki arcot, ez lett bibibaba, apának is kellet egyet csinálni, ezzel báboztak délelőtt. Aztán be kellett szereznem cicás sebtapaszt, naná ko Kitty, bakker 3x annyiba kerül, mint a sima, agyam eldobom, ráfirkálok egy macsekot és ahoj enyém a léééé. Azóta ded hősként mutogatja sebét, bal kéz felemelt középső ujj, hogy mindenki lássa a bibijét. Mély a seb, szerintem kb 2-3mm-el kerültük el a sebészetet. Naná, hogy a sokkhatás örömére nem aludt semmit.
Délután hugilesőbe mentünk, addig a szüleim belízingelték a nagy testvért. A dokim beteg és nem volt jó formában, mindneki tegnap szült szerinte. Aztán jót vigyorgott, mert a kicsi lány a pocakomban végigmosolyogta az uh-ot, azt mondta ilyet még ő sem nagyon látott. Kicsit azért meg is ijesztett, mert 1 héttel kisebbnek nézte a minit, szerinte bele fér a tól-ig határba, de 3 hét múlva ismét látni akar minket puttonyostól. Na első sokkban bújtam a netet, ááá jó hír igenis belefér az intervallumba, aztán felhívtam Nagyfehirt is, nem kicsit mosolygott rajtam. Az egy hetes lemaradásra konkrétan az volt a válasza, hogy "lófütty", meg elmérés meg ez már mondjuk egyedi eltérés is lehet., max nem lesz 3.60, mint a nővére, amúgy meg higgadjak le, mert én vagyok az intézet reklámarca. Szóval kellő túllihegés után megemésztettem a dolgot, 3 hétig nem agyalok ezen. egyébként pedig minden rendben a béjjjbivel és ez a lényeg.
Ma, hogy végképp kipihenjem magam, megpucoltam az összes ablakot a lakásban, a nagy szabadságomban, Szonja segítségével. Azért lesznek ám a kétlányos anyuka létnek nem kevés előnyei. Beletarkitottam egy kis bevásárlást, mosást, dedmotorozást, beteglátogatás, pörgök na,mint a rigalánc, izzirájder öcsém!:) Holnap meg gyünnek a rokonyok, szerencsére csak villámlátogatásra nagynénistől, anyósostul, ésatöbbi. A hétvégén már tényleg pihenek úttörőbecsszó, most meg menek és elaltatom dedet. Köszi az aggódást mindenkinek, de nem veszek el, ígérem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése