Egyik csemetém sem tolerálja ezt az áprilisba illő májusi esőzést. Tegnap pl borsónyi jegek zuhogtak alá, jó fél órán keresztül, reggel még kabátban piacoltunk, délben már gatyarohasztó meleg volt, délután eső egy kis jéggel és 14 fok. Szóval mindkét jányom megkergült, de 2 napja mentesítve vagyok a nagyobbiktól, hazudnék ha azt mondanám kicsit nem esik jól, mert de. Sógornőmék vannak itt, és most éppen kirándulnak (két vihar között) öregmamáéknál falun. Az az igazi feeling, kiskacsák, boci, nyulak, szilvalekvár nekem, szilvapálesz Bundinak. Eközben én végeztem az ebéddel és miután sikerült az éjjel cirka 11 órát aludnom, semmisefáj, mindenrendben semminyüszi állapotban vagyok. Ebéd kész, papírmunka lenne, de ahhoz meg nincs kedvem, úgyhogy láblóga van. Sógornőmmel amúgy volt egy kis afférom, vagyis véleménykülönbség, tanít, és jön nekem a nyári szünetben segíteni, amit persze köszönök, de kitalálta, hogy elviszi Szonit egy hétre a Balatonra, ami innen cirka 500km. Namármost rendben van, hogy ded barátságos, akárkivel elvan, de! nem aludt még külön tőlünk...Tudom ezt is meg kell próbálni, de nem rögtön 500km-es távolságban, hiszen nem a szomszéd városról van szó, ahonnan mondjuk haza lehet hozni akár éjjel kettőkor is ha anya/apahiánya van. Namármost 2. napja azzal oltogatja a jányt, hogy ugye jössz velem a Balatonra, ezt kb 15 percenként hallottam. Én megjegyeztem, hogy 2 évesen nem szívesen engedném el, főleg, hogy jön a tesó, össze kell szoknunk és nehogy már azt gondolja csemetém, hogy le akarom passzolni. Háát mit mondjak nem nagyon vette a lapot, mindaddig amíg Bundi nem közölte, hogy kerekperec, hogy kicsi még, majd jövőre együtt, ésatöbbi. Jött a válasz, hogy mert féltjük és lógunk rajta, na itt kicsit elöntött a terhességi hormonszintem és kitörtem, mint a Vezúv, hogy két napja ölben hurcibálja Szonit, amitől kivagyok, mert az elveimmel és jelen állapotommal is ellenkezik, az ő fia, 5 évesen maradt itt először egyedül, másrészt meg most gyógyulgat egy nagyon súlyos betegségből és tudom, hogy imádja a gyereket, de két napja borult a napirendünk, tiszta rapszodikus a gyerek, 1 hetem tuti elvisz, mire minden a régi kerékvágásba kerül, mi lenne 1 hét nyaralás után?! De van ám nekem sógorom is, akit Szonja szeretne, ha hagyná magát. Mert ő úgy kerüli a gyereket, mintha pestises lenne, sőt közölte sógornőmmel, hogy tuti ő ucuzza Szonit, hogy ne hagyja békén. Holott a kiscsaj kitartó és nem hagyja magát, és igenis kézenfog, hív, viszi a könyvet, játékot, bubit fújat és igényli, hogy vele foglalkozzanak. Ezt a viselkedési módot, pedig nem érti, mondjuk a Zanyja sem. Miért írom mindezt? Mert tudom, hogy kivülről látva sokkal tisztább az egész, de én benne ülök a közepében. Mert azért van ám dilemmám, lehet túlságosan védem-óvóm dedet és most megfosztom egy fantasztikus nyaralástól? A másik énem meg azt mondja, hogy neki még mellette a helye, kicsi még és különben is na...S
6 megjegyzés:
Szia!
Én nagyon régen olvaslak, napi rendszerességgel. Még csak 1x szóltam hozzá, amikor szívből gratuláltam a kis babszemhez, aki lassan már meglátja a napvilágot :) Szóval, ehhez a témához azért szólnék hozzá, mert hasonlóan gondolkodunk erről. Nekem van egy 21 hónapos kicsi fiam, és rettentően össze vagyunk nőve. Nagyszülők távol (több száz km-re, havnta 1x látjuk egymást) csak mi 3-man vagyunk egymásnak a mindennapokban. Mi is kapjuk anyóséktól a célozgatást, hogy miért nem hagyjuk már ott a picurt, de egyszerűen még elképzelhetetlennek tartom, hogy levisszük, utána beülünk az autóba és csak úgy otthagyjuk. Őszintén szólva megszakadna a szívem. És igenis, igazad van, mert ha úgy érzed, hogy nincs itt az ideje, akkor ez így van, ez a legjobb a gyerekednek.Az anyai ösztönök mindig jót súgnak. Hidd el nem rontod el és nem szereted túl. Úgyis felnő és egyre többet lesz majd távol tőled. Szerintem ez az első pár év a minden. És én sem adom be a derekam, és nem érdekel, ha másnak az a nevelési elve, hogy "hadd szokja" Én nem így gondolom. Egyébként az én kisfiam is vidám, nyílt kisfiú, ha más vigyáz rá nem hisztizik, mert tudja, hogy előbb utóbb anya visszajön. Szóval ha néha úgy is tűnik, hogy túlszeretem biztosan tudom, hogy a bizalmát megalapoztam, és nem fél, hogy cserben hagyom.
Bocs a hosszú eszmefuttatásért :) Kívánok minden jót nektek!
Üdv,
Zsuzsi
Az én anyukámék itt laknak velünk egy városba, de még mindig nem merném otthagyni Linust, pedig tudom jó helye lenne, de valahogy úgy érzem, én értem meg minden kínját baját , olyan kicsi még ő is, majd ha már ovis lesz, talán akkor látom értelmét majd. Teljesen megértelek és egyetértek veled.PizsaMaci tesó utazásra készen áll,küldj már egy címet , iwiwen is akár. Pusszancs!
Szonja tuti kiscsaj,de akkor sem kell még egy hétre messzeföldre elvinni.Szerintem. A nagybátyáámék Berentére szeretnék Zitát elvinni,de még oda sem engedem,még alvás nélkül sem.Hallgass csak a szívedre,eddig még soha nem döntöttél rosszul,most sem fogsz.
Ha meg közelebb szeretnéd kezdeni,akkor jöhet hozzánk is;)
Kedves Lili!
Tökéletesen igazad van.
Ne egy hétre és ne 500 km-re vigyék el Szonit, hanem kezdjék mondjuk egy éjszakával nem túl messze.
A 2 éves gyerek cipelését meg pláne nem értem, van a lánykádnak 2 kicsi lába, tudja használni. Így csak elkapatja a sógornőd Szonját, akit aztán neked kéne majd cipelni a szürke hétköznapokon a kicsibabád mellett.
üdv:M.
Egyetértek, én sem engedném el és még nagyobb gyermekemet sem engedtem anyósomhoz, aki tőlünk 350 km-re lakik, pedig gyakran találkoznak a nagymamával (anyósommal), nagyjából 3 hetente. Elsősorban a távolság miatt nem engedem, elég nehéz lenne hazahozni, ha hirtelen eszébe jutna. A másik, hogy hiába nem kicsi már, idén 8 éves lesz, és hiába érzi nagyon jól magát a nagyszüleivel, azért anyukámék akik helyben laknak is azt jelezték, hogy kb. 3 nap után érződik, hogy hazavágyik. 6 éves öccse kifejezetten anyás (apás), tehát őt sokszor két napot alig van el nélkülünk, 8 km-re lévő anyukáméknál. A kétévésnél pedig szó sincs róla, hogy tőlünk távol legyen, persze ő még anyatejes és ezáltal eléggé tőlem függ.
Hosszú lettem megint, tarts ki, nem engeded és kész. Szerencsére Szonja még nem tudja mit jelent az egy hét és mit a BAlaton, hadd mondja,hogy igen, menni fog.
Még Dorcit se engedném pedig 5 éves, Laci Málna Domi mehet, sőt Domi egyedül megy pécsre a nyáron a kármelbe, no de a Zizit a pár kmrre lakó anyósomra se bízom, csak ugy hagyom őket egyedül"" ha együtt vannak.. szóval egy kicsi egy nagy minimum és itthon, ide jöhet esetleg hugom vagy nagyanyó vigyázni.. mert ehhöz a helyhöz van szokva a gyerek ez az otthona, ha már én nem vagyok akkor legyen legalább az otthona meg legalább tesója..
Megjegyzés küldése