2012. november 10., szombat

Van nekem egy őrült oldalam is...

csak elő kell hozni. Volt nekem egy mentorom is a MISI, így csupa nagy betűvel, akinek az volt a fixa ideája, hogy ahhoz, hogy megtapasztaljuk a saját lelki mélységeinket, meg kell tapasztalnunk sok mindent.  Amikor sok évvel ezelőtt ezt a feladatot kaptam tőle, minden tisztelet nélkül azt mondtam neki, te hülye vagy. Mondta, hogy oké lehet, de ez a feladatod és ahhoz, hogy a saját mélységeiden túl megtaláld a saját őrült énedet is. Született egy dolgozat, ami nemrég a kezembe került, nem-nem ezt fogom megosztani veletek, hanem inkább valamilyen vicces formában az tapasztalataimat. Szerintem sokan fogjátok kapkodni a levegőt és közölni,  hogy banyek Lili, Te hülye vagy. Nos a feladat, ismerkedjek meg egy chatoldalon idegenekkel, szűrjem meg őket, a saját igényeim szerint és személyes találkozás után állítsak fel férfitípusokat és elemezzem ki őket. Egy hónapon át éjszakákon át cseteltem és megmondom őszintén annyi perverz állat volt fent, hogy az én lányaim le lesznek tiltva az ez irányú tevékenységekről. Hihetetlen volt az is, hogy pár perc alatt páran úgy megnyíltak, amihez olykor több éves baráti kapcsolatok kellenek, az arctalanság és a technika... A szexőrültek, az aberráltak kiszűrése viszonylag könnyen ment, de azért nem volt annyi vér a pucámba, hogy pár órányi beszélgetés után csak úgy találkozzak idegen férfiakkal. Kedves barátom és nem mellesleg tanulótársam vállalta az előzetes szemrevételezést és nem utolsó sorban egy esetben, gyakorlatilag ő mentett meg, de erről majd később.
Akkor jöjjenek a típusok, ahogy a dolgozatban itt is egyfajta foglalkozás szerinti elemzés jön.

A rádiós hangtechnikus: beülsz vele egy zenés helyre és a 3 órán át tartó beszélgetés arról szól, hogy a háttérzeneként szolgáló zenét elemzi, miszerint melyik évben, hol, milyen hangszereléssel és hogyan adták ki, a zenekar tagjain milyen zokni volt. Az utolsó órában már sokkal inkább figyeltem a körülöttünk lévő embereket, mint a zeneelméletet...szó szerint sikitva menekültem el és kb 1 hónapig nem hallgattam rádiót.

A kisfiú, különös ismertetőjele: sétamániás, én szeretek sétálni bakker, de 20x körbe a Margit szigetet az azért kicsit sok, szerintem. Egyébként anyahiányban szenvedett, pöppetnyit sem zavarta, hogy majdcsak az anyja lehetnék, engem annál inkább. (Nyugi azért nagykorú volt már).

Az intelligens szatír: egyetemi tanár és volt valami női megérzés mert nagyon nem akartam végül vele találkozni, de szó szerint csapdát állított, beállt az én egyetemem elé, és be akart rántani a kocsiba, az önkéntes testőröm mentett meg.(Itt azé kicsit beszartam).

A tűzoltó, ezt muszáj volt, mert annyit regélnek a tűzoltókról. A találkozón is tűzoltópólóban jelent meg, tuti volt neki egy tucat, fél órában ecsetelte a skalpjai számát, majd meginvitált egy röpke gyömöszre a tűzoltóautó tetejére, mert az milyen cool. A mítosz megdőlt...sajnálom csajok.

A csalódott szintén rádiós. A rádiósok lettek a mumusaim, vagy a stigmám. A beszélgetés kb ennyi volt: húú de szép a körmöd (francia manikűr) ilyen a volt menyasszonyomé is.  De jó a kabátod ilyen a volt menyasszonyomé is...a 10 ilyen után álltam fel és elegánsan távoztam.

A filmes operatőr, aki nagyon macsó, tőle ne várjak virágot, pezsit. HD-al érkezik, előirás szerint bőrszerkóban, majd közli, hogy ő kicsi törékenynek gondolt, ketten nem férünk a motoron, mert balesetveszélyes pfffff. Majd miután én felülök a buszra jön utánam és akkorát taknyol (az egója is), hogy fél órán át kezeltem a sebeit. Azért egy csokor rózsát csak elővarázsolt a (ezt figyeld) hátizsákjából.A sebkötözés meghozta gyümölcsét, megírta hálából a filmesztétika beadandóm. 

A nyomozó, aki gálánsan étterembe visz, ügyekről nem beszél (pedig érdekelne), turkálja az ételt és leszólja a Republicot, de honnan a pichából tudta, hogy hol lakom, mert csontra házig szállított, pedig én ugyan el nem árultam senkinek hol lakom. Mínusz pont, hogy nem vette észre a haveromat. :)

A testőr, na ő volt az egyetlen  aki kiszúrta az én saját testőröm és nagyon röhögött. Intelligens, kedves, humoros, hatalmas, komolyan mondom én ilyen picinek még soha nem éreztem magam. A vele való találkozás roppant pozitív volt,  szóval szinglik hajrá...


A laza rockzenész,  ma már azt mondhatom, hogy barátom, az első perctől úgy kezelt mintha együtt nőttünk volna fel. Mindent megvitattunk, egy dolgot nem bocsátok meg neki, a villamoson blicceltünk és elkapott az ellenőr, simán leugrott és otthagyott a pácban. Azért Bundival az első sorban csápoltunk a koncertjén.

Az önmarcangoló professzor,  akiről sokáig nem is tudtam, hogy az, ahogy ő sem, hogy kísérleti nyúl, nem is lett az, ő nem került bele a dolgozatba, azon egyszerű oknál fogva, hogy ő volt az egyetlen aki megérintette a lelkem. Ő az egyetlen, aki ismeri ezt a blogot és tudom, hogy olvas is. Belelát a napjaimba, sajnos én nem az övéibe, remélem azért révbe ért.

Ennyi, Misinek igaza volt, érdekes utazást tettem,  a férfi lélek nem is olyan bonyolult, képzeljétek mindnyájan az igazit keresték vagy valakit, aki pótolja a saját maguk által képzett hiányt. Tényleg igaza volt a nagy írónak, színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő, soha nem egyeznek, mert mindenki mást akart a férfi a nőt, a nő a férfit.

Mellesleg még jól is jártam, volt olyan az évfolyamon aki 2 hete töltött a kék osztrigában, de-de ő a homoszexuális kapcsolatokat kapta, mindennek ellenére vagy éppen ezért soha senkitől nem tanultam annyit, mint Misitől és azt hiszem vagyunk még így egy páran.





3 megjegyzés:

Agyrago Bogar írta...

Érdekes kísérlet volt minden esetre! Adott pillanatban én is unatkoztam és chat oldalon beszélgettem. Kialakult vagy 2 egészen jó barátság szerűség. Igaz, hetek teltek el amíg végül találkoztunk. Nagyjából ezután vége is lett, mert fizikailag egyáltalán nem jöttek be.

Azonban van egy-két kérdésem :) meddig fogod tudni tiltani a lányaidat az efféle tevékenységtől? Csak bizonyos korig ugyebár... Fiúkra utazó perverzek is léteznek....a tiltás csak lányokra lesz érvényes? Ráadásul ha neked volt annyi eszed, hogy boldogultál ebben a meredek helyzetben, miért nem feltételezed, hogy majd a lányod (abban a korban ahogy te is randiztál) nem lesz képes boldogulni? Ez olyan mintha eleve felkészülsz rá, hogy bugyutább lesz mint te. Neked mint szülőnek az lesz a feladatod, hogy felkészítsd az élet bökkenőire nem, hogy megvédd minden kis vagy nagy mumustól. Már csak azért is mert nem leszel örökké mellette, hogy fogd a kezét. Itt is érvényes az inkább megtanítani halászni mintsem mindig oda tolni elébe a halat..

Lili írta...

Kedves Agyrágó Bogár! :)
Én természetesen kicsit ironikusan-humorosan jegyeztem meg, hogy el lesznek tiltva a lányaim, hiszen hogyan is tehetném meg. Azt, hogy bugyutábbak lesznek-e, mint én nem tudom, én azon leszek, hogy ez ne így legyen. Mégis van némi félelem bennem, ahogy sokunkban, ugyanis a személyes kommunikáció hiánya már most látszik a felnövekvő generáción és hajjaj kitudja hol fogunk már járni a technikai vívmányainkkal, mire az én lányaim lesznek kamaszok.
Anyaként abban reménykedem, hogy egy hasonló szituációban az én lányaim felkészültek, okosak lesznek és remélhetőleg el is mesélik nekem, én legalábbis nagyon szeretném...

Névtelen írta...

Öröm látni a nagylányaidat. Hogy megmondtam előre...:)))Így megyen előbbre a világ... Legalábbis a szerencséseknek.