Az egész úgy kezdődött, hogy a lányok nyekeregtek a homokozóért. Homokozónk ugyebár van, mert egy nagy traktorgumi, már régen le lett festve, igen ám, de valami rejtélyes oknál fogva minden nyárra eltűnik belőle a homok és ezzel a folyamattal egy időben brekkencstanyává válik. Ezért elhatároztam, hogy kapnak a csajok egy olyan műanyag homokozót, aminek zárható a teteje, stabil az alja ect. Ki is választottak egy rózsaszín (mi más?) almát. A homokozó postakocsiból való kiemelést követően, 5 percenként kérdezgették váltva, hogy mikor lesz már homok. Egy idő után elkezd az ember lányának a szeme tikkelni és ez után fél órával eljut arra a szintre, hogy felhívja a tüzépes ismerősét, hogy lehetőleg 2 órával ezelőttre hozzon már homokot, mire azt a kérdést kapja, hogy milyet, mert van vagy 10 féle. Ööööö itt ígértem visszahívást, majd telefonos segítséget kértem a szakembertől. (Zuram). A homok milyenségét illetően hamar elmondta mi kell (az ami ragad a kölökre, nem jön ki a ruhákból, de homoktortának ideális). Kérdeztem tőle mennyit? Asszongya egy köbmétert. Mondom az mennyi. (Soha, de soha nem voltam jó ilyen elképzelt mennyiségekben.) Elmagyarázta, hogy 1mx1mx1m. Mondom ok. Visszahívtam Baltazárt, hogy hozhatja a homokot, a mennyiségre visszakérdezett 2x, hogy biztos, mondom azt hát, hiszek a Zuramnak. Nem kellett volna, mert ő roppant vicces kedvében volt és így akarta megbosszulni a beszólásomat. (Itt egy kis kitérővel elmondanám, hogy volt olyan hülye a kollégáival együtt, hogy kiálltak a suhancokkal focimeccsre, ami olyan jól sikerült, hogy mára mindkét térde bucira dagadt és csak totyogni tud. Én meg meg mertem jegyezni, hogy vén fejjel és főleg nem negyven fölött nem kellene vagánykodnia.) Szóval amikor megérkezett a fél teherautónyi homok, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, a lányok meg majd össze pisilték magukat a gyönyörűségtől. Röhögve leborította, mert közölte, hogy ő vissza nem viszi. Majd kedvesen elmagyarázta, hogy ez bizony 1000 liter homok, a homokozó meg 111liter :) Megküzdöttem a brekikkel a traktorgumiban, és azt is megtöltöttük, de rá kellett jönnöm, hogy ez a k. homok osztódással szaporodik. Szóval van még egy szép nagy hegyünk pluszban. Én meg három órán át lapátoltam, mantrázva a kedves férjem felmenőit, leégett az arcom, még a fülem is, a fürdőszoba homokos tengerparthoz hasonlít, fáj a hátam és reggel tuti nem kelek ki az ágyból. Egy kis homok valakinek, mert ha nem akkor holnap Déva várát építjük fel.
Mindez a mai napra nem volt elég, mert miért is, kerítést festettünk, azt hogy a lányokat Nitrohigitóban kellett első körben fürdetni, még belefér, de mi a pichát csináljak az ebbel, aki nem értette meg, hogy a kerítés frissen festett?!
2 megjegyzés:
:):)
Ricsiiii... Te jó ég! :o)
e.
Megjegyzés küldése