Kedves Jézuska!
A csodák mindig halkan zörgetnek
ajtómon. Ha azt mondom, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az
üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve
maradok, a csoda kívül reked. Én nem nyitok ajtót neki.
Hiszem, hogy én most ajtót nyitok, jó visszatekinteni, jó megélni
és átélni újra mindent, igen a rosszat is. Sok mindent kérnék a
Jézuskától és nem csak születése ünnepére, hanem az azt
követő 364 napra is. Szeretnék türelmet a türelmetlenségem
helyett, hitet a hitetlenségemért cserébe. Szeretnék erőt az
erőtlenség helyett és egészséget a betegség helyén. Szeretném
ha az összes szerettem mellettem lehetne, szeretnék egy percet
azokkal is akik angyalként vigyáznak rám, hogy elmondhassam az el
nem mondott szót. Szeretném ha mindig lenne valaki aki letörli a
könnyeimet, aki mosolyt csal az arcomra és szeretetet ültet a
szívembe. Szeretném a lányaimat boldognak látni, szeretném
begyógyítani a sebeiket, szeretnék megtanulni jó anyának lenni,
s olykor szeretném halkan megfeddni őket kiabálás helyett.
Szeretnék még sok-sok időt velük, hogy ringathassam az unokáim
is. Szeretnék mosolyt csalni a ráncos arcokra és megsimítani az
elfáradt kezeket. Tudom, hogy akinek a karácsony hiányzik a
szívéből az a fa alatt sem talál rá, kérek hát karácsonyt
mindenki szívébe. Szeretném még azt is, hogy a sok ajándék
helyett emberi értékeinket csomagoljuk be, hogy masnival
átadhassuk, mert hiszem, hogy a szeretet olyan, mint a gyógyszer,
nem annak kell adni aki megérdemli, hanem annak, akinek a legnagyobb
szüksége van rá. Szeretném ha továbbra is kísérnél utamon és
megbocsátanál ha letérnék róla, felsegítenél ha elbotlanék.
Persze tudom, minden lépés csakis az enyém, de jó tudni, hogy
figyelsz rám. Kedves Jézuska, nem kérek toronyórát lánccal,
sokkal inkább lánc nélküli életet, reményt, hitet, békét. Tudod mit, az sem bánom ha minden így marad, hálás vagyok az életemért.
Áldott Karácsonyt Neked!
Öleléssel Lili
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése