Kósza kis nátha volt, legalábbis a mindjárt 4 és a pár pillanat múlva 6 évesnél. Egy kis orrspray, pár papírzsepi és túl is voltak rajta. Nem vettem a figyelmeztető jeleket, hogy az általam csak gyerekvírusnak keresztelt megbetegedések, a felnőttekre (majdnem9 halálosak. Még az sem tűnt annyira fel 1-2 napja, hogy melóban az asztalomon több papírzsepi van, mint A4-es nyomtatásra váró papír. Vicces megjegyzésnek tartottam a kollégáktól a froclit, hogy úgy nézek ki, mint akit feladtak és nem érkezett meg. Sőt kiröhögtem azokat a gyenge példányokat, akik csöppet sem poénból szájmaszkban és gumikesztyűben közelítettek meg. Napi szinten 4-5 orvossal találkozom, de egyik sem mondta, hogy kb úgy nézek ki, mint a két hete napon érlelt sajt. Aztán ma (már miért ne pénteken) elkezdett fájni a bal pofázmányom, nem is kellett hozzá orvos, hogy diagnosztizáljak egy pofagyuszit, tűzoltás jelleggel bekapjak némi extra adag c vitamint és fenntartó adag Panadolt. Ráadásul ma szülinapi bulira voltunk hivatalosak, ahol 8-kor kidőltem a kanapén, igen a vendégség és a siserehad közepén. Napok óta türelmetlen, ingerlékeny vagyok és feszült. Éjjel nem tudok aludni, nappal nem birok ébren lenni, csecsemőszindróma :) Ha az influenza, akkor innen üzenem, hogy sz@rt se ér az oltás. Ha nem válik be a panadol sem, akkor holnap áttérek a foghagyma - házi pálinka kettősre, ízeket és szagokat úgy sem érzek, a környezetemnek meg lesz újabb indoka elkerülni. Szóval Északon a helyzet jelen állás szerint kritikus...túlélésre játszom...jelenleg csak oxigénből széndioxid előállítására vagyok képes, ergo ippencsak lélegzem...legnagyobb fájdalmam, hogy sem a Kira által készített pogi, sem a torta izét nem éreztem és még értelmes fotók sem sikeredtek...innen jelezném, hogy ez már az általános leépülés teljes megnyilvánulása nálam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése