biza pontosan három napot töltött a kishölgy iskolában. Ugyanis tegnap este olyan szinten evett össze mindent csöppet sem következetes nagyanyja felügyeletében, hogy reggel igazi hányós bulit tartott már a kelő nappal. Becsületére legyen mondva, hogy miután húgát felszállítmányoztam az óvoda objektumba és hazaértem minden áron suliba akart menni. El is indultunk az 5 perces úton cirka 15 lépésenként mantráztam, hogy nem kell hányni, nem kell wc-re menni...nem kellett. Az iskolába érve azért szóltam a tanító néninek, hogy ha gond lenne hívjon, de erre nem került sor, ugyanis nettó 3 percen belül már rohantunk ismét az illemhelyre. Ezután hazajöttünk és Szonja egész úton közölte, hogy ez mekkora szívás, hogy neki már majd mennyi mindent be kell pótolnia :). Hazaérve aludt egy nagyot, azóta kutya baja sincs. Azért előadtam neki egy rövid monológot arról, hogy miért is nem túl jó ötlet a savanyú uborkát fagyival enni. Azért bosszantott a dolog igazán, mert ez már a sokadik eset volt és egyszerűen nem lehet már semmilyen érvekkel meggyőzni, hogy ne zabáljon össze mindenfélét.
Az előző napok egyébként kísérletezéssel zajlottak, hogy oldjuk meg a reggeli ovi-suli-meló kombót. Volt olyan, hogy egyenként hordtam őket ide-oda, vagy mindhárman útnak indultunk. Egy azonban minden esetben biztos volt, sajna nem sikerült egy alkalommal sem időben beérni a munkahelyemre. Szonja egyébként imádja az iskolát, leginkább tegnap óta, amikor is lement az első tornaóra és megkapta első csillagát matematikából. Ezt teljesen természetesen közölte és nem értette miért örömködök rajta percekig. Be kell valljam, nem bánom, hogy holnap péntek...jövő hétre toppon leszek logisztikailag szerintem...vagy nem :) Egyenlőre örülünk, hogy késő nyárban kutattuk ma is a gesztenyét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése