Az a helyzet, hogy mióta a lányok megszülettek kb. egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor hagytam őket itt és mentem el bulizni akár egyedül, akár Bundival. Elég régóta ácsingóztam már egy jó kis bulira. Úgy szokott az lenni, hogy az ember ahogy belesüpped az anyaság bódító tejillatába, valahogy elfelejtődnek a nagy dorbézolások. Ez semmit nem von le annak értékéből, hogy vasárnap lévén most is rendkivűl másnaposnak érzem magam, ráz a hideg kavarog a gyomrom, fáj a fejem, a bevett gyógyszer ellenére is. Meg volt az éjszakai buli nálunk is, két picike fehér csík volt mindennek az oka. Neeeem nem kokót szívtam fel, ellenben kisebbik jánygyermekem úgy döntött egy szombat éjszakai nonstop csöcsön csüngés keretin belül, kinöveszti egyszerre a két felső metszőjét. Ha irónikus lennék, akkor hozzám képest egy vietnámi csüngős hasú kismiska. Míg dedem tejbetök vigyorral ébredt én kb olyan közérzettel, mint amikor a kezdő bálna lefejeli a tartályhajót. Gondoltam sebaj, ma pihenünk ma, ellenben ezt csak én én Bundi gondoltuk így, a kölkök be vannak speedelve, a nagy éppen ütögeti a kezem a billentyűzet fölött, a kicsi pedig éppen a torkán készül ledugni egy méretes pillangót. Szóval nagyon boldog voltam, amikor kinyitva a postaládámat, meghivót kaptam Attila barátomtól, a nevenapjára. Kicsit Micimackóként, aki ugye csekély értelmű medvebocs azt reméltem, hoyg lerakom végre az itthoni ,macinacit, a leböffent pólót, kirittyentem magam és hajnalig táncolok, mint valami priti vumen. Amikor Szonja közölte, hogy a buta Mikulás miért nem öltözik fel, hááááát akkor már sejtettem, hogy ebből farmerba préselődés és pufidzseki lesz, koktélos pohár helyett, pedig eldobható műanyag. Pincérek sem fognak forgolódni körülöttem, ellenben én kavargathatom majd a babgulyást. A tó a hegyek között van, igy a nálunk most leledző -12 fok mellé, pakolhatunk még mínuszban cirka 6-7-et, bakker ez a tó március végén még be van fagyva. Szóval egyáltalán nem vicc az a védőital, mert a tábortűz ennek smafu lesz. A programot előre látom, miszerint iszunk majd eszünk majd iszunk, nem vicc a jégrevü sem, sőt kb 3 éve a fiúk meg is fürödtek a lékekben, ez már cirka 3lityi/trió házipálesz és putnoki guggolós debizsonos elfogyasztása után. Szóval nekem most ez a kultúrprogram jutott, csak azt nem értem a többi csaj miért nem lelkesedik ezért annyira, mint én.....:)Mondjuk lehet nekik van kisestélyijük, nekem meg nincs, sőt most az sem mondhatom, hogy nincs egy rongyom amit felvegyek, ugyanis az összeset magamra kell majd aggatnom, hogy ne fagyjon be a s...-em. Azért az operabáli meghivót még várom ám:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése