Láz-Adás

Hééé Ti, ott a másik oldalon, na ide skubizzatok, mert olyan horrortörténettel gyövök, hogy tuti magatok alá pislantotok, jó esetben van rajtatok pelus. Ma erősen elgondolkoztam azon, 14 hónapon minden élettapasztalatával, hogy valóban jó helyre pottyantott-e le a gólya. Az iccaka eseménytelen volt, szvsz, semmi különlegese nincs abban, ha a nagyivók cirka 40 percenként rácsatlakoznak a mozgó büfére. Aztán reggel jó anyám orvul nekem esett, először azt hittem játszunk, de amikor egy barbiláb nagyságú cuccot tolt az alsó felembe kiakadtam. Pedig ez még csak a kezdet volt, mert ezt legalább kivette, de ami utána csusszant, azt bent is maradt bakker. Na itt már fogalmaztam fejben a panaszlevélet a gyáááá vagy milyen hivatalnak. Két napja egy anakondát csatlakoztat meghatározott időközönként a nózimra, üvöltök is rendesen, meg mindenféle módszerekkel szabadulnék,mint egy minihoudini, de ő nyer. Szóval ezt a segges dolgot már nem vette be az önérzetem. Gondoltam ki akar engesztelni, mert sétálni indultunk, de átvert, engem a Kiskirálylányt. Mondjuk itt legalább nem alulról maceráltak, de ez sem volt jobb. Majd a nagy fehérköpenyes közölte, hogy bedurrantak a mogyoróim, vagy valami hasonló, de tuti csonthéjas gyümölcsöt emlegetett. Azt hittem, hogy vége a tortúrának és nagy hüppögések közepette hunytam egyet. Mire ébredek bakker? Macerálnak...megint a nő, aki az anyámnak nevezi magát. Résen voltam, úgy összeszorítottam a fokhagymacikkeim, hogy ott se ki-se be egy zabszem se, nemhogy az a fehér csipogó izé. De megoldotta, meg még valami rém fertelmes löttyöket is leszuszmákolt a torkomon. Most mondjátok meg, mit vétettem? Innentől nem is tárgyaltam vele, kizárólag folyadékpótlásnál vettem hasznát, nagyin lógtam. Aludtam egy sort, mert gondoltam, hogy nem ennyi még az annyi, ez meg folyton a homlokom fogdosta és hümmögött. Ami esetemben semmi jót nem jelentett. Este fél órás macerálós szeánsz , becsülettel végigáriáztam. Szóval itt tartunk, szerinte beteg vagyok, szerintem meg neki lenne sürgős orvosi segítségre szüksége a helyi vigyorgóban. Szóval haverjaim, most erőt gyűjtök a holnapi menetekhez, de nem nyugszik az anyám, még mindig a homlokom matatja és hümmög, meg nonstop bocsánatot kér, meg puszilgat. De a bég, esetemben én nem felejt. Szóval a lényeg, legyetek résen, mert ezek az anyák néha bizony megkattannak és akkor jaj nekünk, azt csak remélem, hogy holnap már nem fog engem macerálni, de figyelek és nem hagyom magam. Pelenkás becsszó! Asszeszem keményebb eszközökhöz kell folyamodnom,úgy mint fogazat és rugóláb. Ő meg dumál itt nekem, hogy drága kincsem gyógyulj meg, meg ezt mind a ronda bacik csinálják. Nem tudom kik azok a bacik, de rohadtul utálom őket és követelem, hogy azonnal küldjék vissza a Zanyám, mert ez a Maceramanci tuti csak a klónja.
Üdv és Pusszantás Kiakadt Kira, innen a fertőből.