Nyilt levél az olvasókhoz...

Nos, még mielőtt édes jó anyám elkezdeni itt mindenféléket hadoválni, aminek semmi, de semmi valóságtartalma nincs, kénytelen vagyok előtetek felemelni a hangom. Először is mindenki tudja, hogy Kira vagyok és nem Kriszti, mert ő most így hív, Hiszti-Kriszti, a Mancikázást még elviselem, de ezt a hisztis dumát nem, magyarázzátok már meg neki, hogy mi az az érdekérvényesítés ok? A másik szabad akaratomból nudista vagyok, se body, se harisnya, se pelus, így érzem jól magam és kész, igen egész nap, igen nagyon gyorsan öltözöm, leginkább le, Fel is, de akkor már nem az öltözés a feladatom, hanem a kapálózás. . Fürdés után meg különösképpen jogom van meztelen szaladgálni, különben is így jobban száradok. Ezen felül jogom van még a ruhatáram, a konyha és a kamra átrendezéséhez. Szerintem evidens, hogy nem lehet korlátozni egy 19 hónapos egyed helyváltoztatási igényeit. Bakker valami rohadt kallantyúkat szereltek fel, de én láttam ám Hudinit, ő kijut, én meg be. Ugyanis ha szerzek mondjuk egy szedőkanalat, akkor a 87cm-et egy kicsit megnyújtom egy pöppetnyi kis löket és enged a zár, szabad az út és lehet is wc papírt gurigázni. A másik a táplálkozásom, na ezen is ki van akadva, pedig csakis ő a hibás, mert nekem hajnal öttől-hatig igenis szükségem van a langymeleg nedűre és arról már igazán nem tehetek, hogy ő hajnal kettőkor esik ágynak, a sóhajai, hogy neki kell bejárni tizóraiztatni majd engem az oviba, mert ő a két lábon járó iskolatej, meg abszolúte hidegen hagynak, azon egyszerű oknál fogva, hogy dunsztom nincs mi az az ovi, az iskolatejről meg pláne nem. Aljas rágalom, hogy manipulatív vagyok, mert teljesen véletlenül harapdálom a család lábujjait, és nem önös érdekből, hanem szeretetből halmozom el őket utána cuppanós puszikkal. Az alkotói szabadság mindenkinek jár és különben is egy mozdulat letakarítani az ablakpárkányról a Sudokrémet, oké a falfirkákat kicsit nehezebb, de had csináljak már a szobámban azt amit akarok vili? Nem igaz az sem, hogy Szonjától minden hülyeséget megtanulok, mert pl a hol a nyunyud kérdésre markolós-sikítós választ apa tanította, a felnőttektől pedig igenis tanulni kell. A legfőbb dolog és a főfő hazugság, soha, de soha nem szoktam krokodilkönnyekkel hejbetopizni ha valami nem úgy történik, ahogy akarom. Nem, egyáltalán nem veszem hülyére a nagyit én tényleg azért szedtem vele elő a hintát 25x egymás után, mert komolyan nem tudom eldönteni, hogy szeretnék-e hintázni vagy sem. Az ebéd másokra való borítása pedig nem más, mint nyomatékos közlése annak, hogy nem kérek többet, a pohár maradéktartalmának földre borításával szintén ezt szeretném közölni. Tudom, hogy anya-anya és nem nyanya, de mennyivel viccesebben hangzik már. Szerintem az is evidens, hogy mindenki a saját ütemében sétáljon, én például futva és mindezt abba az irányba, amelyikbe szeretné. Az meg hülyeség, hogy félek a hótól, de fater se kuporodott szerintem a krampusz ölébe, amikor először találkozott vele. A fürdővíz pedig igenis univerzális, lehet benne persze tisztálkodni is, de sokkal célszerűbb kilocsolókannázni a kőre, (ha van olyan hülye akitől be tudod könyörögni a locsolókannát a vízbe, és általában naná, hogy van) mert akkor nem kell a vizet leengedni, a kiivással is próbálkozom, mondjuk az se rossz, csak nem minden fürdőhabnak van jó íze. A csúcs azonban a fürdőkád széléről seggel a vizbe ugrálás, ennél nincs is jobb buli. Az meg már a jéghegy csúcsa, hogy korlátozzák a kreatív énemet, mert szuperül tudok sonkából a mosogatószekrényre sormintát tapasztani, ezt azért próbáljátok majd ki:) A mozgásfejlődés pedig nagyon fontos az olyan kisgyerekeknél, amilyen én vagyok és talajon már a tökélyre fejlesztettem, muszáj haladni....felfelé, a szekrénypolcokon, asztalon és tartóoszlopokon és muszáj onnan le is jönni (ugrani), és igen hatásvadász vagyok a fokhagymacikkem ritmusra rázásával, de egy nőnek mindig tudnia kell élni az eszközeivel, a szaros pelenka bűzbombáin túl is. Nos barátaim most pedig nézzétek meg a fenti képet, ezt a bájos pofit, a csillogó szemeket, van annak fikarcnyi esélye, hogy ennyi bitangságot el tud végezni egy ilyen kis tündér.....na ugye! Neeem, nem az ablakpárkányon állok talpig pizsiben és semmiféle játékarzenált nem hajigáltam le, hogy fel tudjak mászni....:)