Mostanában azon brummogtam itt magamban, hogy mennyire langyos körülöttünk a levegő, na nem ám meteorológiai értelemben, hanem, hogy szépen lassan hömpölyögnek velünk a hétköznapok és lassan elvagyunk itthon ötösben, amolyan Pató Pát módjára. Terveink a kanapén hemperegve eléggé elhalványodtak, mert volt itt szó, házátrendezésről, festésről, farendelésről, uram bocsá' aprításról. Aztán beütött a mennykő. Valami kisebb csoda folytán sikerült eladnunk az ózdi házat, úgy is mondhatnám megtaláltuk az egyetlen barmot, aki megvette. Na itt felpörögtünk, múlt szerdán cirka 22 80lityis zsákot tömtem meg ruhával, úgy, hogy az anya cuccai már rég itt voltak, több kincset találtam, többek között kisdobos és úttörő nyakkendőt...de-de. Aztán ügyvédezés volt és nyugodtan tudtam minden intézni, lévén Bundi is itthon lézengett. Namármost erre a hétre úgy teleirkásztam az asztali naptárat, hogy állítom, hogy egy órát kell a légynek körözni felette, hogy fehér felületre tudjon szarni. Namármost csak tényszerűen ház pénteki kulcsátadása (höhö), minden tele van még, 5azaz 5 db orvosi időpont, óvodakezdés, az összes! (tényleg hülye vagyok) szolgáltató felkeresése és átíratása az új tulajjal. Az összes lom nálunk való kiválogatása és elraktározása, barátnőm 3(!) lányára való vigyázás délutánonként, mert szétbombázták a házukat és felújítanak. Cirka 8 m3 fa elraktározása. Jham és vágyálmom teljesül egy új tv-vel, na ez is rám maradt. Nos, gondoltam, hogy Bundi teljes és anya részleges segítségével ezt sikerül megvalósítani. Igen ám, csak tegnap délelőtt felhívták Bundit, hogy menni kellene dolgozni, mint nálunk az jellemző naná már tegnap. Szóval én itt nyakig a kakiban, ma még hétfő van csak, de már bucira van dagadva a lábam. Reggel Szonjával indítottunk az oviban, volt egy 2 perces bömbi, mert már az öltözőjükbe sem mehetünk be. (sok cucc eltűnt vagyis kisétált az oviból új gazdájával) így a dadusok átveszik a gyereket már a bejárati ajtón belül. Aztán mikor közöltem vele, hogy nézzen már szét a kicsik nem sírnak és ez igazán überciki egy középsőstől hirtelen elapadtak a könnyek és a rinya és bevonult. :) Ezután kistartoltam Miskolcra anya pszichiáteréhez, majd nem értem haza időben, így egy barátnőm ment Szonjáért, ez meg részemről überciki az első napon az oviban. Hazavágtattam, majd csapatostól átmentünk anyuval a háziorvoshoz, mert egy csípés elvadult a lábán, 4 napja kötözgetem, de ügyes voltam,nem kell megmetszeni. A csajok megették dokinéni dugigumicukrát a fiókjából, bevásároltunk és hazajöttünk. Ekkor már érkezett is a mesterhármas a szomszédból és este hétig 5 gyerekes voltam. Majd vacsi, fürdés, mosogatás, Szonja élménybeszámolója, miszerint szívszerelme S-t mégsem vitték át a másik oviba, mondjuk ennek remélem nem annyi a valóságalapja, mint a pacikaki volt a levesbe keverve ebédre beszámolójának. Szóval ha ezen a héten mindenen túljutok, amin muszáj, persze minden az, esküszöm, hogy soha a büdös életben nem fogok egy rossz szót mondani a langymeleg hétköznapokra és imádom a kanapét!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése