2012. szeptember 19., szerda

Ha más meséli nem hiszem el...frissitve...

Hát kedveseim, mondhatnám azt, hogy most esti mese következik, de sajnos nem, a történet minden egyes szereplője valós, (sajnos) és a történet szóról-szóra igaz (sajnos). Talán még van aki emlékszik rá, augusztus elején kaptunk egy kis jeget a nyakunkba. Ezek után becsülettel kijött a biztosító, becsülettel felmérte a kárt és megegyeztünk 67 000 magyar forintban, lepacsiztuk és kész. Vártam én a postás bácsit a pénzzel és vártam és vártam és nem jött. Gondoltam felhívom a biztosítós barátnőm hol is van a zsé, ő közölte, hogy menjek be a postára, mert 30.-án ők bizony ezt utalványozták. Be is ballagtam 12.-én, ahol közölték kérjek már utalványszámot, az alapján tudnak keresni. Másnap bevittem a számot és elindult a lavina, behívtak egy belső helyiségbe, és elém toltak egy papírt, hogy a fenti összeg ki lett nekem fizetve 4.-én. Kattogott az agyam, hogy én ugyan nem vettem át pénzt az tuti, vagy már súlyos Alzheimerem lehet. Jött a duma, hogy családtag, a lányokat nem hinném, Bundi pedig nem, hogy a városon, de az országon is kívül volt azon a héten, ma meg magán kívül lett, de erről majd kicsit később. A postásunk egy jó fej, az ő neve szerepelt az utalványelszámoláson, mondom szóljunk már neki, válasz szabadságon van, megkaphatom a számátra a felelet, nem jó a telefonja, akkor hol találomra, nem tudjuk. Felvettek egy jegyzőkönyvet, miszerint az a pénz az én bukszámat nem tömte ki. Csak nem nyugodtam, mert ismerem már rég a postást, szinte már ezer éve hordja a zöld egyenruhát. Bundi vele nőtt fel, hívtam a barátnőjét, kitartó voltam két napon át, ő meg ugyanilyen kitartóan és módszeresen kinyomkodott. Gondoltam, hogy postásunk ha hétfőn már újra dolgozik, csak megkeres és bőszen hittem, hogy valami buta félreértés az egész. Hát nem keresett, kedden szembe jött velem az úton és Jerryt meghazudtoló gyorsasággal berohant egy házba, gondolom felfedezte bennem Tomot. Ekkor már nagyon végére akartam járni a dolognak, és még mindig nagyon hittem. Felhívtam Bundit, aki kiállt a kapuba és beszélt vele, azt mondta, ő erről az egészről nem tud és utánanéz bent és délután megkeres minket. Nem keresett, ma délelőtt csöngetett be...beszélni akart velünk...jó, hogy leültem. Ő vette fel a pénzt és hamisította rá az utalványra Bundi nevét, mert nagy bajban volt és bocsánatot kér és sajnálja stb. Soha nem láttam még embert ennyire összetörni és ennyire szégyelleni magát. Majd közölte, hogy a pénzt jövő és azt azt követő hónapban tudja visszaadni, és tegyük már meg, hogy bemegyünk a főnökéhez és azt mondjuk mégis felvette Bundi a pénzt csak elfelejtett szólni. Megbeszéltük, hogy este visszajön és megbeszéljük. Nem jött. A beszélgetés során se köpni se nyelni nem tudtam, miért nem szólt, miért várt 2 hetet, hogy mert ilyet megtenni, mire fel mossam ki a szarból. Tényszerűek legyünk, ez okirat hamisítás és sikkasztás. Még most sem akarom elhinni...Tudom, hogy túlságosan naiv vagyok, hogy minden esetben azt gondolom az emberek eredendően jók. Rohadt nagy pofon volt ez nekem is és sokat gondolkodtam, beszélgettem, tanácsot kértem emberektől. Nem moshatom ki, nem adhatok neki tiszta lapot, még akkor sem ha kirúgják, mert nagy valószínűséggel ki fogják. Volt már aki kimosta és mégsem tanulta belőle, mi arra a garancia, hogy legközelebb nem egy kisnyugdíjas havi beosztanivalóját nyúlja le. Én is voltam már szar helyzetben, de kölcsönkértem, soha nem fordult még gondolati szinten sem meg a fejemben, hogy lopjak. Elmondom  majd neki is, hogy hajlandó vagyok eltekinteni a rendőrségi feljelentéstől, de vállalnia kell a felelősséget a főnöke és a kollégái előtt.  A döntést meghoztam, de van bennem némi hezitálás, mert közben sajnálom, mert nem tudom mi vitte erre, de valószínűleg nem kicsi lehetett a gáz. Legalább elém állt volna időben, nem csak akkor, amikor már szorult a nyakán a hurok. Nehéz ügy...jó lenne tőletek egy kis  megerősítés..hiszem, hogy jól döntöttünk...
Mint az tegnap kiderült, szerencsére kár volt merengeni. Délelőtt jött a régi postásunk és hozta a pénzt, a helyi posta megelőlegezte. A másik postást azonnali hatállyal kirúgták. Birósági ügy lesz belőle, mert nem csak a mi pénzünket nyúlta le. Sajnos szóbeszédek szerint a helyi kisebbség zsarolta és fenyegette. Szóval most itt tartunk...

12 megjegyzés:

Hold-AnyuCica/WS írta...

Na kérem, őszinte leszek. Ahogy olvastam, komolyan, az összes vér kiment belőlem, és elzsibbadt a lábam, valamint hányingerem lett.
Nem tudok megszólalni...
Egy valami, hogy ezt ne hagyjátok annyiban.
Én sem hinném el, ha ezt csak úgy, mondjuk egy fórumon olvasom.
Menjetek, és addig menjetek, míg vissza nem kapjátok a pénzeteket!!!
Kérlek, majd írd ki, mi lett...
nagyon szorítok nektek!!!

Hajni írta...

Csatlakozom az előttem szólóhoz,ne hagyjátok annyiban!
Még ezek után te menj be a postára,hogy tisztára mosd,na ne már!!!
Ha már ezer éve ismer benneteket,tudhatja,hogy ti sem vagytok milliomosok,ráadásul ott a két kislányotok is,és ennek tudatában is meglopott benneteket! Szerintem nem kell sajnálni!!!! Én teljesen fel vagyok háborodva!!

Névtelen írta...

Csatlakozok az előttem szólóhoz, nem úszhatja meg. Aki lop bűnhődjön. Az a pláne , hogy egy kétgyerekes, nagymamás családtól lopott.....ez pedig megbocsáthatatlan. És szinte biztos, hogy nem ti vagytok az elsők...és ha kimossátok, nem is az utolsók.

Dius írta...

Én is megerősítelek Lili. Jól döntöttél, és még akkor is végig kell csinálnod, ha menet közben majd meginogsz, mert pontosan tudod milyen az, amikor valamire nagyon kell a pénz, lehetőleg azonnal, és nincs. Ez bűncselekmény, és ha veletek megcsinálta most, megcsinálja bármikor, bárkivel. :(
Sajnálom, hogy ilyen megtörténhet.

Katity írta...

Jól döntesz, ha nem hagyod annyiban a dolgot! És igazad van, ki tudja, legközelebb talán egy kisnyugdíjast lop meg...szörnyű, hogy ma mindenki, bárki kerülhet ilyen szorult helyzetbe, de ennek nem ez a megoldása!!!

Márti írta...

A kulcs mondat itt van: "volt már aki kimosta, mégse tanult belőle" - nekem amúgy úgy tűnik, hogy a posta is kicsit "mosta", nem biztos, hogy kirúgják - és akkor talán a pénzedet is visszakapod a fizetéséből. Kizárt dolognak tartom, hogy Ő nagyobb "bajban" van, mint Te a családdal. Az hitte megúszhatja és kihasznált, mert tudja, hogy jó lelkű emberek vagytok.

Tündi írta...

Tökéletesen egyet értek veletek! Hasonló helyzetben biztosan én is hezitálnék és álmatlanul forgolódnék, de vedd figyelembe, hogy lopott. Tőled, Bunditól, Szonjától, Kirától...De főként a lányoktól. Tőlük lopta el a kopogós kiscipőt, a pörgős szoknyát a csini ezt vagy azt, hogy az élelemről már ne is beszéljek. Keményítsd meg a szíved és jelentsd az esetet. Ő sem sajnált benneteket amikor a szelvényt alá írta... Más ennyi pénzért egész hónapban dolgozik...

Névtelen írta...

Hogy is tudnád tisztára mosni? Bemész a postára és közlöd, hogy hoppá tegnap eszedbe jutott, hogy mégiscsak felvetted azt a pénzt? Hát ez érdekes lenne...
Nem szeretek pálcát törni senki felett, de a lopás.... Vállalja a következményeit. Azért azt nem gondolhatta, hogy ezt megússza.
Nem eseménytelenek a napjaid Lilikém. Ennél csak jobb jöjjön.

eli

Hencsi írta...

Jól teszed drága.Nehéz, de végig kell menni rajta, ilyenkor már nem tépelődhetsz.

Névtelen írta...

Aki ilyen sumák szemét, és ez nem erős! semmi megértést nem érdemel. Nincs olyan élethelyzet ami ezt megengedhetné.Mielőbb kapjad meg a pénzedet, azt kívánom.Eszter

julcsi írta...

Jaj ezt nem gondoltam volna hogy ez lesz a poszt vége!!!Ez már aljas dolog!!! Semmiképpen NE hagyjátok annyiban a dolgot!!!!

Lili írta...

Hát akkor a folytatás lányok:
Persze nem keresett többször meg, de már nem is nagyon lett volna értelme. Mivel több embert meglopott, így belső vizsgálatot kezdeményeztek ellene. Tegnap már a postáról sem jöhetett ki, nagy valószínűség szerint kirúgják és minket a Magyar Posta fog kártalanítani. Egyenlőre engem még nem hívtak ez ügyben, gondolom ilyenkor minden egyes pénzki(nem)fizetését ellenőriznek.