Hóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhó

Alvószánkós

Hósorozatlövő

Félkómásan oviba szánkózó

Megfagyott hóvirágok :(

Kuckuc, jobb szélső az ivadékgyártmány :)

Mostanság, na jó az el múlt két év hozadékaként szeretem a havat, leginkább azért lettünk ilyen nagy haverok, mert ha van hó, akkor csúszik a szánkó és ha csúszik a szánkó, akkor hamarabb feljutunk az oviba, meg haza is és nem kell Szoninak kakadu módjára szajkóznom, hogy gyeremár mert elkésünk, gyeremár mert már mindenki visszafelé jön, gyeremár mert már szól a harang stb. Úgyhogy a tegnapi havazásnak én személy szerint örültem, mert akkor még nem sejtettem, hogy a hó miatt megrokkanok. Szóval tudni kell, hogy van egy kis és egy nagy szánkónk és én a kicsit szeretem, könnyű, jól csúszik, nem esik róla nagyot az utazó. Reggel nem találtam a kicsi szánkót, Bundi meg félalvó állapotban azt sem tudta hol van, nemhogy miről beszélek. Aztán az olvadás-fagyás mechanizmusaként be volt fagyva a kiskapunk, addig feszegettem a felső zárat, míg lekapta egy körmöm. Az út úgy csúszott, hogy alig bírtam talpon maradni, úgyhogy csak hátravicsorogtam Szonira, amikor közölte, hogy fussunk. Aztán a hivatal előtt, egy akkorát zakóztam hátra, hogy azt hittem innen fel nem kelek. Mivel tele volt az egész tér, hipergyorsan felpattantam, úgyhogy azért nézett mindenki minket, mert édes gyerekem (a büdös kölke)fetrengve röhögött a hóban, hogy anya, hogy seggre estél. Miután erőltetett menetben felhúztam a hegyre a hátsóját, gondoltam én otthagyom a szánkót, délután majd hazahúzom rajta. (K.....szar ötlet volt). Miután hazaértem (vonszoltam magam)  Kira is konstatálta, hogy esik a hó és nem lehetek olyan szar anya, hogy ne vigyem ki őt is szánkózni. (és igaza volt). Pehelysúlyából adódóan és mivel kilomiztuk a kisszánkót (Ricsi lehúzta a pincébe) és nekiindultunk. "Csak" 2x ültem seggre (nagyon nőiesen égnek meredő lábakkal lsd nőgyógyászati rákszűrés) és szidtam minden autóst, akik a sík jégen csúszkáltak jobbra-balra nyári gumival! Volt egy pillanata, amikor gyerekestől-szánkóstól az árokba ugrottam. Kira egyébként annyira élvezte a szánkózást, hogy elaludt. (Az áruló). Majd hazaérve csak azért ébredt fel, hogy úgy fülön vágjon hógolyóval, hogy még most sem hallok. Megnéztük, hogy a kis hóvirágaink már tavaszt éreztek és megfagytak szegények, majd azt vettem észre, hogy már mehetek is a nagyért. Igen ám, csak közben erős olvadásnak indult a dolog, valamint ahol hó volt oda véletlenszerűen 50 cm-ként 3kg-nyi szóróanyagot helyeztek, nem ám szétosztva, ezt pedig kellemesen verték ránk a kocsik. (Az ötletgazdának innen üzenem, hogy szüljön sünt farfekvéssel). A kép, ahogy haza jöttünk, ívben meghajolva, vörös fejjel húzom a 25kg-os lányom a betonon or szóróanyagbuckákon, a vállamon 2kg narancs és 2kg alma kombóval, "szabad" kezemben 1 db tojástartóból készített kukaccal, amit meg nem fog a gyártója, mert nekem csinálta. Csoda-e, hogy zilált lelkiállapotomban egy akadálynál akkorát rántottam a csajom, hogy amolyan kengyelfutó módjára fejjel beleállt a latyakba. Ezen úgy megsértődött, hogy hazáig nem szólt hozzám, bosszúból tovább fékezte lábbal a szánkót! Hazaértünk, jelen pillanatban fáj a fülem, a bal kezem, a vállam, a hátam és a derekam, belilult a seggem, nem birok fűteni normálisan a kazánban, mert hideg van. Bundit felhívtam,(egy haverja hívta segíteni lakásfelújítani)  hogy szénlapátolási útmutatót kérjek, de kiröhögött.(Épp hallom, hogy matat lent, úgyhogy meleg már lesz)Effektíve nem birok felállni innen, de ha le is kell csúsznom, mint egy csigának, akkor is eltüntetem azt a két szánkót, mert nálunk vége van a télnek úgy döntöttem.