37

Hmmm, tegnap este visszanéztem mit írtam a 36.-ról, hát nem sok semmit.  :) Most se várjatok tőlem túl sokat. Furcsa, tiniként, azt gondoltam, hogy aki 37 éves az már majdnem matuzsálem, de hogy mindenképpen öreg az tutifix. Most meg marha mód megsértődöm azon, ha a mai tinik csókolommal köszönnek az utcán. Furcsa ambivalencia ez egyébként, azért az tudatosult bennem is, hogy hopp és mindjárt 40 leszek, ami amolyan vízválasztó, nekem mindenképp az lesz. Nem akarok most nagy rébuszokat és világmegváltó gondolatokat sem  írni, jó 37-nek, érettnek, felnőttnek, nőnek, anyának...szeretem...nameg a kor nem érdem, sokkal inkább állapot :) Mi a legfontosabb, mindkét életem, az Életfánál, de ezzel nem mondok szerintem semmi, de semmi újat 37 év ide vagy oda :)