Mozgás-cool-túra

Kisgombócunk állandóan gurul és gurul, mi pedig loholunk utána. A képek sem véletlenül homályosak, sötétek, az is nagy szám, hogy egyáltalán látható rajta a csibe, hiszen legtöbbször egy kattintásnyi idő alatt, már a másik várat rohamozza meg és veszi be. Komolyan mondom, az egri nők nem rohantak ennyit a szurokkal. Minden érdekli, mindent megnéz, felfedez, borít, szakít eszik. Furcsa ez nekem , hiszen nővérkéje amolyan fontolva haladó típus volt, 7 hónaposan felült és elüldögélt még cirka 5 hónapot, mire óvatosan megismerkedett mikrokörnyezetével. ő pedig, elég annyit mondanom, hogy olyan szinten fáj a csípőm és a térdem, hogy rúdtáncosnak nem kellene annyi izomlazító mint nekem. Szóval a kicsi belecsapott a lecsóba és semmi, de szó szerint nem állítja meg. A kandalló körül rács, a főzőfülke elbarikádozva. Alvás csak végszükség esetén ergo napközben 1-1 fél óra maximum, aztán már indul is a házi duracell nyulunk. A legszebb amikor bármi kiáló részen, legyen az fotelszél, ajtógomb megkapaszkodik és húzza magát állásban nagy rikkantások közepette. Kivagyok na, addig ül a popóján még vagy új célt keres vagy egyet rámvigyorog, vagy eszik. Mindenevő, nagyrészt gyümölcsök, husik, kisebb részt egyéb használati tárgyak, egy darabig nem lesz nálunk römiparti mert tápcsatornája kimeneténél találtam meg a pikk ász maradványait. Lábimádata abban nyilvánul meg, hogy minden lábba beleharap, ami 16-nál nagyobb ergo nem a sajátja. Vannak dilijei na, pl elkapja a tarkómon mindkét kezével a hajam odahúzza az arcom a szájához és beleharap az orromba. Éjszaka még mindig zajlik az élet, beköltöztem a gyerekszobába, de ha éppen nővérkéje is dáridózik, akkor vándortáboros vagyok, ejj régi szép építőtáboros idők. Szóval haladunk, ő a kétlábonjárás, én pedig az isiász felé...szép az élet na:) Amit most a legjobban imádok rajta, a bóbitáján kb 8 szál haj kb. 6cm-es, az összes többi 0 és 2 cm között mozog:)