Na logisztikus...

az nem leszek. Még csak két nap telt el kettesben a lányokkal és már kivagyok, mint a liba. A hétfő reggel azzal indult, hogy Szonja lázas, át kellett vinnem a doktornőhöz. Igen ám, de most vigyem a hatfogúmat is, aki tiszta takonypóc, hátha összeszed még valamit a rendelőben. Ráadásul kellőképpen nyűgös és kialvatlan?! Kb., mint most én. Zita barátnőm bevállalta, így Szonjával átvándoroltunk, bakker rengeteg beteg van, még a dokinénik is. Vírus. Antibiotikum biztonsági tartalékba. Ahogy Szonja töltődött, én úgy merültem le. Amolyan semmisemsikerülhétfő. Kira szeparációsan szorong, gyakorlatilag a nadrágomon/ölemben/anyamellen lóg nonstop. Szonja jobban ellátja babáját,mint én őket akitől én néha frászt kapok,(mármint a babától) amikor kitekert végtagokkal hever itt-ott és pillantnyi elmezavaromban Kirának hiszem. Szonja tombol, Kira ne kevésbé, olyan az orra, mint egy betömött dunsztosüveg, a porszívó látványától már olyan mozdulatokban tiltakozik, mint aki a breakolimpián van. Ráadásul valami becsípődött a lábamban, néha csak húzom magam után, mint Füles a kiszögezett farkát. Minden bizodalmam az estében volt,hogy ihaj-csuhaj ennyi tennivaló után tuti elalszanak. A kicsi ki is dőlt, 1:0 ide, de Szonjával csúfos vereséget szenvedtem. Este tizkor még javában sutyorogtunk összebújva, hajnalban csatlakozott a legkisebb, miután a nagy felóbégatta, hogy nem lát. Kihúztam az éjjeli fényt, mert zavart. Ma nem húzom ki, a kialvatlanság jobban zavar. Reggeltől fáj a fejem, fát hordtam a kandallóba, bakker Rumcájsz hozzám képest kezdő kismiska az tuti. Ma még nem mertem kivinni őket, bár egyik sem lázas. Délután a kicsi aludt, amíg nővérkéje hagyta, én meg erősen koncentráltam az alapvető funkcióimra, úgy mint légzés, ébren maradás, kellő meleg biztosítása. Este hatkor pizsamát osztottam, igen magamnak is, tegnap fürödtek, a mait elnapoltam. Ugyanis ha Kirát előbb fürdetem, akkor bemászik Szonjához a kádba, ha később akkor is :) Szóval vacsi után, tüzelő iccakára felcuccolva, kihamuzva, ect. Szonja kidől, kicsi meg 8-kor úgy dönt, hogy van egy csomó felfedezni való és nincs akadályozó tényező (Szonja) így esti körutat tesz. Az előbb aludt el, bakker egyszerűen nem tudom, honnan van ennyi energiájuk és még betegek is. Bónuszkét esik a hó, érdekes lesz eltakarítani...de van még reményem, mint Sidnek, hátha olvad holnap. Cöcö az Északi Középhegységben. Pénteket akarok, mert úgy néz ki mégiscsak jön a hétvégére Bundi, majd a jövő hétvégén nem. Nem hagyom, hogy eluralkodjanak fölöttem a törpenövésűek, ellenállok a pszichikai hadviselések, survivor leszek, egy aki mindent visz. Szerintetek a pálinkás kenyér az már biológiai fegyvernek minősül??? Mentem hunyni, amíg lehet, aludjatok fekve...