2012. február 20., hétfő

Zagyvaságok...


Ma nagy felfedezést tettem, az évek során már azért szembekerültem azzal, hogy nagy az arcom, de hogy ekkora bakker. Legalábbis az arcüregem mindenképpen, mert begyulladt. Tele van trutymóval, konkrétan haldoklom. Szóval jöhet a pipamocsok, meg a hagyma a hónom alá, csak legyen már jobb. Az éjszakai fetrengésem után, úgy gondoltam meg kell látogatnom a doktornéninket, mert a helyzet több, mint kritikus. Nyolc óra öt percre át is vágtattam, mint Sanyi a ló, nálam is csak a bőrnyúzás hiányzik már és rém büszke voltam magamra, mindaddig amíg meg nem láttam, hogy cirka 15-en vannak előttem.Hangos zsebkendőfújások közepette végighallgattam egy tanárbácsit, akinek köptetőallergiája van, jobb oldali betegszomszéd, és egy nénit, akinek meg aranyere, bal oldali betegszomszéd. 1.5 óra elteltével már hipp-hopp bent is voltam. Megnyomkod, hümmög és ellát antibiotikummal. Az az egy szerencsém, hogy mérhetetlen tolerancia és kedvesség jellemzi életem párját, aki infralámpa keresés közben kiszólt, hogy zöld vagy sárga kell, mire visszaszóltam, hogy bakker nem dizsit akarok a nappaliban. Megmondom őszintén, hogy annál a megjegyzésénél, hogy kizárólag hassal lefelé temettet el, mert képes lennék kiásni magam, már kicsit kiakadt az ingám. A gyerekeim apai örökség után egész nap rajtam lógtak, szóval pihenés zéró, tolerancia zéró és hiába vagyok hulla fáradt mihelyt vízszintbe helyezném magam, azonnal lüktet a pofázmányom. Rég vártam már ennyire a tavaszt, meg a kikeletet, mert rohadtul elegem van már a betegeskedésből. Vallom, hogy minden testi tünet okozója lelki töltetű, úgyhogy ki is sakkoztam magamnak rögtön, hogy biztosan jól arcon kellett volna b... valakit, akkor most nem én szenvednék. Úgyhogy az a minimum, hogy most minden Disel rajongó átengedi nekem a férfiút legalább elméletileg, hogy had örüljön már az a szerencsétlen, vagyis jómagam. Az az igazság, hogy az ember ha beteg nyűgös, nem biztos, hogy tudja értékelni a humort, amikor éppen a kádban fetreng alélva, és kitárul az ajtó, beordítják, hogy meglepetés és két meztelen nőszemély landol mellette or rajta a kádban, mondanom sem kell, hogy nem a két gömbölyűtalpú volt az ötletga(rá)zda. Az már csak hab a kádban, hogy velük érkezik 4 db vízipisztoly, 2 locsolókanna, 3 csipogós kacsa, 2 krokodil, egy komplett medvecsalád, tengeri csillag, víziló, teknős, 6 pohár és 3.-4 flakon. Amikor gondolati síkon ott tartasz, hogy tenger, meleg, pálmafák, koktélok, több mint szar arra visszatérni a valóságba, hogy egy csikóhal állt a seggedbe. Aztán meg a kölkök néznek fátyolos szemmel, amikor azt a mesét játsszuk, hogy a krokodil felfal mindenkit a vízben. Nem olyan jó játék az sem, ha gyermekeid fürdés után még félig vizesen lekapirgálnak egy cd-t és mindent beszórnak ezüsttel, a frissen mosott hajamat is, ezzel egy kezdő háziasszony félig pikkelyezett pontyának alteregójává válok. Szóval tavaszt akarok, meleget, takonykór nélküliséget, epret és csokit.....nagyon sok csokit....

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

No jólvan... Jáchacc vele egy kicsit... (mármint Vincémmel :o)

Hencsi írta...

Én is átengedem neked. (legalább,amíg meggyógyulsz.Meg amúgy is megölne az uram,ha hazahoznám :))
Jobbulást,drágám!!!