Meskének külön szeretettel!Tegnap éppen fényképeket válogattam, mert szégyen ide vagy oda, bizony -bizony, lassan két éves Szonja és alig pár kép van előhívatva róla. Nosztalgiáztam a pocakfotókon is, nem kis ledöbbenésemre. Ugyanis a fenti két fotó bizony a napokban készült, már a dolgozóban és akkora gigahassal rendelkezem, amit Szonjával Kb. 30 hetesen cipeltem. Rögtön statisztikussá váltam, miszerint, ha ilyen ütemben fejlődik a kicsilány, akkor nővérkéje 3600g-os születési súlyát kenterben veri, úgy 1.5-2kg-ot rálicitálva. Ahogy szembesültem a tényekkel, hogy egyáltalán nem véletlenül néznek engem ikerterhesnek, valóban úgy is nézek ki. Arra, hogy mikor növesztettem ekkora hasat csak vízióim vannak, a mögöttünk álló 25 hét gyakorlatilag úgy röpült el, hogy észre sem vettem, tartok tőle, hogy így lesz ez az előttünk álló 15-el is. Meg kell mondjam pocaklakó leányzónk nem sok vizet zavar, kiköveteli az esti pocaksimit, csendesen ellebeg a magzatvízben, olykor-olykor csuklik egyet és mint az ábra mutatja, szépen növöget. Szonjával ilyenkor már stresszben és nagy készülődésben voltam, most meg azt sem tartom kizártnak, hogy a szülés beindulásakor dobok össze pár cuccot a kórházba. Ennél a terhességnél érzem igazán, hogy természetes állapot, hogy nem szól milliónyi vizsgálatról, ezernyi védőnő látogatásról, ilyen-olyan rémisztgetésről. Szépen, csendben összecsiszolódtunk, odabent és ebben az állapotban leledzünk már jó ideje. A természetesség varázsa abban azóta él, hogy ő természetesen megfoganhatott, aminek az esély 6 egész % volt, ha sorba veszem a bajaimat. Megcáfoltuk tehát a statisztikát minden téren, remélem ezzel másoknak is adva egy kis erőt. Innentől elmondhatom azt, hogy ha valaki hát én már csak egy dologban nem hiszek, a lehetetlenben. Titkon reménykedem, hogy eme természetes állapotunk talán-talán ad esélyt arra is, hogy természetes módon születhessen meg a kicsi Kyra, ennek az esélye, pontosan 10% az esetemben, amit ha a 6%-os fogantatási arányhoz viszonyítunk nem is kevés. Na jó kis matekos bejegyzés kerekedik itt a végére. Ha valaki 30 évesen azzal biztatott volna, hogy Krisztusi koromra kétgyerekes anyuka leszek, valószínűleg elküldöm a vigyorgóba, s mégis, az élet sokszor megcáfolja önmagát, és milyen jól is van ez így.
8 megjegyzés:
igazehogy!! oszt nekem is mitmondtá!! hogy nebeszéljek zöldeket az nálad az csodaszámba menne hacsak úgy teherbeesnél.. oszt ittvan-e:))) Szíp naaagy pocmák:)))
Borsó meg a héja:) Szép nagy a Kyra-lak:)
A kép alatti ajánlás talán nekem szól? (pirulós smile, mert tényleg nem tudom)
Jaj de szépséges Kismami vagy! Gyönyörű szépséges pocakkal!!!!! Olyan jó olvasni a harmóniáról, mely ennyi őrült történés ellenére is azért ott van benned szerencsére!
pusszi sok!
Meském!
Igen Rád gondoltam, hiszen Te kérted az újabb pocakfotót. :)
Gigapocak, csudaszééép!!! :)))
:))) én bizony! :) köszönöm szépen!
És ugye milyen jó, hogy készült? :)
puszi sok nektek és kitartás én már érzem és tudom, hogy jön a tavasz!!!! :))))
Szépek vagytok mindahányan! További sok boldogságot és erőt a mindennapokhoz!
Nekem bejött az a 10% esély a természetes szülésre!!! Kívánom, hogy neked is sikerüljön!! Kendemami
Megjegyzés küldése