Nekünk nyóc...

Újszülöttként ......
és ma délelőtt...

...hónapos ma Kisgombóc. Hűen a nevéhez 8 és 1/4 kg, kb 70cm, igazi kis vigyori süsüfogú, akárcsak a nővérkéje. Rendkívül türelmes, mert be kell vallanom őszintén, hogy Donna Szonja nem könnyíti meg az életét, főleg most, hogy az egy gyerekre jutó felnőttek száma leredukálódott. Abban viszont biztos vagyok, hogy Pünkösdi Királysága ez a nagyobbiknak. Kira rendkívül mozgékony és ennek borzalmasan örül,mindenütt feláll és szépen végigsétál az ágy mellett, amikor éppen nagyon lazázni akar, akkor kétkezes elengedéssel menőzik, imbolyog és teli szájjal vigyorog., majd seggrehuppan. Szerencsére már egyre kevesebbszer esik hanyatt, ilyenkor van sírás, de másodpercek alatt megnyugszik napról-napra egyre ügyesebb a kis buldózer. Éjszaka még mindig sokszor (relatíve átlag 3x) ébred, érdekes módon akkor sosem, amikor mellettem alszik szétdobott végtagokkal. Ébredés után rögtön le kell dobni a pizsit, mert ha nem akkor elégedetlen dühöngéssel kihúzza a rugiból a lábát és úgy vonszolja magát, mint egy bébifóka. Árnyékként követ kiabálva, amikor utólér nagy boldogan húzza állásba magát a lábamon. Mániákus papírevő és kukanyalogató. A napközben alvást nem kultiválja, már akkor sem ha esetlegesen Szonja nem macerálja, sőt igazi Blaha Lujza, képes eljátszani, hogy majd elalszik, ilyenkor tudván, hogy kap egy kis anyai nedűt, majd elégedetten bleszopálja fejadagját négykézlábra szökken és megy is játszani. Már vannak kedvencei, ilyenek a zenélős, világítós, pakolgatós játékok, két napja már tapsikál ha mondókázunk, elégedetten cuppog, csetteg és minden apró kis flincflancot megvizsgál, minden oldalról. Ha előkerül az ismert pohár és tányér már nagyokat nyel. Lelkesen eszik, bármit amit kap (csak ne legyen üveges bébikaja) és amit megszerez, esetlegesen Szonja megkínálja. Gyümölcslét pohárból, vizet cumisüvegből kap, mindkettővel nagyon ügyes. A rugós hintát imádja, lelkesen rugózik és kurjantgat benne. Lehet valami a vérével, ugyanis bármikor-bárhol megharap és rászólok csak felsőbbrendűen vigyorog rám, éjjel még mindig sokat felsír, nem alszik nyugodtan és akkor kb 30mp szintidő alatt ott kell teremni az ágyánál, különben felveri még a szomszédokat is. Tépi a hajam is (lehet ez valami perverz kifejezése a szeretetnek a részéről) ugyanis a tarkómhoz hátranyúl és tiszta erőből (ami nem csekély, a konyhában a teli ásványvizes flakonokkal edz)tépi. Utál öltözni és a pelenkázón hanyatt feküdni, volt már, hogy hasalt és úgy pelenkáztam át menet közben. Igazi kis vizipocok, mihelyt belépünk a fürdőbe már röpdös, úgy tempózik, mint Egerszegi fénykorában. Nem lehet olyan pillanat és rosszkedv, amit apa látványa ne tudna felvidítani. Nagyon csiklandós, olyankor gurgulázva nevet. Ambivalens ez a 8 hónap, mintha csak tegnap költözött volna hozzánk, közbe meg mintha mindig is itt lett volna. Imádjuk az egész lényét, a kishörcsög arcát,a mosolyát, ahogy rácsodálkozik a világ apró dolgaira, a mi kis 8 hónapos szeretetgombócunk...